Az angliai székhelyű Marks & Spencer áruház májusban hirdette meg a kétszázmillió fontot kóstáló A tervét, amelynek keretében – a Guardian tudósítása szerint – a cég 2012-re szénsemlegessé válna, figyelmeztető cédulákat tenne fel a repülővel szállított élelmiszereire, számos „zöld” üzletet nyitna, a hulladékot pedig teljes mértékben újrahasznosítaná. Ezenfelül legfontosabb ruhakollekcióit száz százalékban etikus kereskedelemből származó pamutból állítaná elő.
Az S-Modell Zrt., amely a Marks & Spenser kizárólagos hazai franchise-partnere, kérésünkre a szerkesztőségnek elküldte sajtóanyagát az anyacég A tervéről, ebben azonban a fentiekhez képest szerényebb célkitűzések olvashatók. A klímaváltozásról szóló programpontban az áll, hogy a társaság „Nagy-Britanniában és Írországban a következő évtizedekben 80 százalékkal csökkenti a CO2-kibocsátást, és amennyire csak lehet, megújuló zöldenergiát, valamint újrahasznosított anyagokat használ.” Az anyacég egyébként már a nyáron egy új, újrahasznosított műanyag flakonokból előállított poliészter iskolai egyenruha-kollekciót vezetett be.
Eltörölt lábnyomok
Az angol ruha- és élelmiszer-kereskedő vállalat nem egyedül vállal úttörő szerepet a klímaváltozás elleni harcban. A Dell Inc. amerikai számítógépgyártó cég vezérigazgatója még 2007 januárjában meghirdette az Ültess egy fát a nevemben programját, amelynek értelmében a cég minden eladott személyi számítógépért a vásárlóktól beszedett kétdolláros, önkéntesen felajánlható felárért egy fát ültet el cserébe. Ezzel kompenzálnák a gép működtetésére használt elektromos áram által generált szén-dioxid-kibocsátást. Michael Dell vezérigazgató azt ígérte, hogy 2015-re 15 százalékkal csökkentik a cég működésével okozott szennyezést. Mint arról a Guardian beszámolt, a környezetvédők első számú ellensége, a McDonald’s gyorsétteremlánc is csatlakozott a zöld fogyasztói mozgalomhoz. A társaság úgy határozott, hogy teherautóit a cég kiskereskedelmi egységeinek újrahasznosított sütőolajával üzemelteti majd.
Tudatos döntések
A 12 országban működő Tesco áruházlánc egy oxfordi környezetvédő intézettel együttműködve jelenleg épp azon dolgozik, hogy a közeljövőben minden termékén feltüntethesse, mennyi szén-dioxid kibocsátásával járt előállításuk. A cél, hogy elősegítsék a vásárlók környezettudatos döntéseinek meghozatalát – nyilatkozta Sir Terry Leahy, az angliai Tesco vezérigazgatója.
Hardy Mihály, a Tesco Globál Áruházak Zrt. kommunikációs igazgatója ezzel kapcsolatos kérdésünkre megjegyezte, hogy a legnehezebb feladat mindenki számára elfogadható, igazán egzakt módszerekben megállapodni. A bioetanol előállításának ügyében például az ásványolaj-ipari lobbi sorra jelentet meg cikkeket a bioetanol káros hatásáról pusztán azért, mert ők továbbra is a hagyományos üzemanyagok forgalmazásában érdekeltek.
Gazdasági társaságok mellett médiavállalatok is csatlakoznak a bolygó megmentésének küldetéséhez. A News Corporation, amelynek amerikai érdekeltsége – a New York Posttól kezdve a Fox Newsig – eddig hangosan cáfolta a klímaváltozásról szóló beszámolókat, most a brit Sky televíziós csatorna weboldalán szén-dioxid-kalkulátort helyezett el, és állítása szerint 50 százalékkal sikerült csökkentenie a kibocsátást. Rupert Murdoch médiamogul azt is megígérte, hogy klímaváltozásról szóló üzenetekkel ösztönzi majd nézőit és olvasóit a környezettudatos életvitelre.
Hazai felelősök
A magyar médiavállalatok közül a Klub Rádió, a Gazdasági Rádió, a Tv 2 és az ATV is csatlakozott tavaly ősszel a Pannon azon kezdeményezéséhez, amelyben június elsejét nevezték ki a Társadalmi Felelősségvállalás napjának, illetve a Gazdasági Rádió 2006 szeptemberében indította el a vállalatok gazdasági, társadalmi és környezeti teljesítményével foglalkozó Több mint üzlet című műsorsorozatát.
Jüttner Katalin elárulta, hogy szeptembertől polcokra került a műanyag palackokból újrahasznosított zoknikollekciójuk, és már most is újrahasznosított zacskókban adják el áruikat. A Tesco Globál Áruházak Zrt. tartós táskát kínál eldobható szatyor helyett, és 2006 novembere óta működteti a sátoraljaújhelyi „zöld” Tesco áruházat napelemes áramtermelő panelekkel, hulladék hővisszaforgató berendezésekkel, a vállalt CO2-szint szerint működő légkondicionálással. A Cora áruházlánc szelektív hulladékgyűjtéssel, veszélyes hulladékok kezelésével és az elektronikus hulladékok visszavételével tesz a fenntartható növekedésért.
Önszabályozásra hangolva
A Marketing & Média által megkérdezett hazai vállalatvezetők egybehangzóan állítják, hogy Magyarországon az állam kevés figyelmet szentel a cégek környezetkímélő üzemmódú működésének. „Időnként az is előfordul, hogy a magyarországi szabályozás lassúbb, mint ahogy azt a Tesco szeretné” – mondta Hardy Mihály. Például a Tesco részéről nem lenne semmi akadálya, hogy saját teherautó-flottáját biodízel-üzemanyagra állítsa át, azonban Magyarországon csak 2008 nyarától tervezik az új üzemanyag hivatalos bevezetését. Jüttner Katalin is úgy véli, itthon elsősorban a nagyvállalatok vezetőinek személyes elkötelezettségén múlik, hogy példát mutassanak a társadalmi felelősségvállalás területén.
A magyar állam tétlenségére hívta fel a figyelmet Boda Zsolt, a Védegylet szóvivője is: „Nem érzem azt, hogy a vállalatok lennének a legnagyobb gátjai az előre mutató kezdeményezéseknek, a magyar kormányzat viszont kevéssé tesz az ügy érdekében.” Szerinte a vállalatok ez irányú kezdeményezései azért is üdvözlendők, mert tematizálják a problémákat, több szó esik a fogyasztói társadalom kritikájáról. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alá tartozó Biokontroll Hungaria Kht. ügyvezetője, Roszík Péter szintén optimistán áll a zöld fogyasztói kultúra kérdéséhez. Szerinte az elmúlt fél évben nagy változások tapasztalhatók a kereskedelmi egységek részéről, egyre több cég jelentkezik be náluk ellenőrzésre. Egyébként, mint mondta, 2006. július 1-jéig erre nem is voltak kötelezve, ám túl sok visszaélés volt a biotermék-forgalmazó egységeknél, példának okáért helyben „biosították” a nem biotermékeket.
Zöld szemmel
Gulyás Emese, a Tudatos Vásárlók Egyesületének a vezetője szerint örvendetes, ha az áruházláncok biotermékeket árulnak, de arra is felhívta a figyelmet, hogy a külföldi tulajdonban lévő boltok sokszor saját országuk biotermékeit kínálják helyi termékek helyett, és a hazai biotermékek 95 százaléka exportra irányul. Boda Zsolt szerint amennyiben az áruházak intézkedéseinek mérhető hatása van az energiafelhasználás tekintetében, akkor üdvözlendők a kis lépések is. Nem ilyen engedékeny az angol környezetvédő aktivista, George Monbiot, aki szerint egyetlen politikai kihívásra sem lehet vásárlással válaszolni. Könnyű elképzelni azt a helyzetet, hogy az egész világ fanatikusan vásárolja a zöldtermékeket, a szén-dioxid-kibocsátás mégis az egekben szárnyal.
