A Fejér megyei és a csongrádi újságot még az idén újabbak követhetik, a menedzsment pedig úgy kalkulál, hogy éveken belül rentábilis országos megyeilap-csoporttá válna a ma még csak cseperedő rendszer.
A majd két évtizeden át bebetonozottnak hitt megyei monopóliumokat némiképp megbolygatta az Első Magyar Média Holding (EMMH) két nemrég „elkövetett” lapindítása. Még akkor is, ha úgy tudni, mindkettő csak pár ezres példányszámban kel el, ami így jó esetben is csupán kilencede-tizede a „bevett” helyi orgánuménak.
Ráadásul a Magyar Hírlappal és az Echo Tv-vel a háta mögött a többiekével versenyképes központi tartalmat szolgáltathat a társaság, nem is beszélve arról, mennyit dob a hirdetési portfólió értékén egy efféle terjeszkedés. Az EMMH emellett a hírek szerint olyan, korábban biztos bukásnak gondolt területekre is bemerészkedik, mint a Pest megyei és a fővárosi regionális napilappiac. Az erős tulajdonosi héttér ellenére e két terepen óvatosak Szélesék: úgy tudni, ezt az egy-, illetve kétmilliós piacot hagyják utoljára.
Vastag margó
Hetedhét lap
Legkorábban szeptember végén dőlhet el, mi lesz a sorsa a Vörös T. Károly főszerkesztő nevével fémjelzett Népszabadság-reformcsomagnak. A koncepció leglényegesebb eleme a vasárnapi lapszám megjelenése lehet. A Ringier- és Népszabadság-berkekben bő egy éven keresztül érlelt elképzelésről lapunk információi szerint eredetileg augusztus közepén döntött volna a kiadó vezetése, ám újabb munkaanyagok – hivatalosan nem kommentált információk szerint egy újabb közvélemény-kutatás – beérkezése árnyalta tovább a képet. A Népszabadság tulajdonosai – legfőbbképp a kétharmados többségben lévő Ringier – számára komoly támadási felületet ad, hogy a lap tavalyi, 6,82 milliárd forintos forgalma negyedmilliárddal múlta alul az egy évvel korábbit. Figyelmeztető jel az is, hogy míg tavaly április eleje és június vége között 148 ezer példány fogyott egy átlagos napon a lapból, az idén már csak 123 és fél ezret értékesítettek.
A budapesti hírgyár nélkül ugyanis vagy fél tucat oldalt kellene saját erőből megtölteniük a vidéki szerkesztőségeknek, ez pedig többek szerint jóval többe kerülne önerőből, mint ha fenntartják a Thököly úti „központi lapot”. Még akkor is, ha annak idei évéről már a tervezéskor látszott, hogy veszteséges lesz.
Kérdés persze, hogy a tartalmi szinergiákat mennyire sikerül a mainál jobban kihasználnia a médiacsoportnak. Annyi tudható, hogy a hírcsatorna Echo Tv és Vital Tv nevű életmódadó mellett a közeljövőben a televíziós piacon nem tervez terjeszkedést a társaság. (Az utóbbi csatornánál amúgy is hónapok óta folyik a vezérkeresés. Miután a nyáron az egykori Duna Tv-, majd közrádió-hírigazgató Echo-főnök Kresz László nem ment bele, hogy helyet cseréljen a pár éve még MTV-ügyvezetősködő Szabó László Zsolttal a féloldalasra sikeredett váltás után.)
Széles-érdekeltségű rádiót sem hallgathatunk az elkövetkező pár évben. Hozzáértők szerint annak sem volna sok értelme, ha a hetilapok és a havi kiadványok piacára lépne be a társaság, hiszen itt megfelelő média-háttértámogatás nélkül jelentős befektetéssel is könnyen alulmaradhatnak a bejáratott márkákkal és kiadókkal szemben.
