A jogi bizottság néhány hete 20-13 arányban elfogadta az internet semlegességéről szóló javaslatot, amely előtt ezzel megnyílt az út a törvénnyé válás felé. A nagyobb internetes cégek – mint például a Google, a Microsoft vagy a Yahoo – meglepetésszerű győzelemként értékelték a döntést, ezzel még nem zárult le a vita, hiszen az energetikai és kereskedelmi bizottság egy ezzel többnyire ellenkező értelmű javaslat mellett foglalt állást.
Amint arról az elmúlt hetekben beszámoltunk, az ügy igen nagy vitákat váltott ki a képviselőházon belül. A végleges döntés jelentős következményeket vonhat maga után, és az otthoni internetezők életét is befolyásolhatja. A szolgáltatók a különdíj felszámításával megnyíló prémiumvonalak és -elérhetőségek előnyeit hangoztatják, míg az ellenzők – köztük a már említett nagyobb internetes cégek – attól tartanak, hogy ez egyfajta adóként nehezedik majd rájuk, és a legrosszabb eset válik valóra, amelyben korlátozhatják a felhasználók mozgását. Előfordulhat ugyanis, hogy a szolgáltatók elzárják előfizetőik elől a konkurensek oldalait, bármennyire is igyekeznek az érintett cégek minimalizálni ennek esélyeit.
A jogi bizottság tehát állást foglalt a semlegesség biztosítása mellett, ám javaslatuk szemben áll az energetikai és kereskedelmi bizottság COPE névre hallgató kezdeményezésével, amelyből hiányoznak ezek a megszorítások. Ez utóbbi testület republikánus vezetője a bíróságokra bízná az egyes ügyek eldöntését, miközben szabad kezet engedne a szolgáltatóknak, akik minden bizonnyal csak erre várnak, és rögtön megalkotnák saját prémiumcsomagjaikat, amelyekben gyorsabb és könnyebb elérést ígérnek majd némi felárért cserébe.
A szenátus 2006-ban jóváhagyott telekommunikációs törvénye az internet semelegességével egyáltalán nem foglalkozott, így most egy ezen törvényhez íródott kiegészítés kerülhetett a döntéshozók elé. A módosítás arra törekedett volna, hogy a szélessáv-szolgáltatók diszkrimináljanak, vagy előnyben részesítsenek egyes tartalomtulajdonosokat a minőséget alapul véve.
A döntés végül a módosítás ellen szólt, mivel 269 ellenszavazat mellett mindössze 159 támogatót volt képes a javaslat meggyőzni a fontosságáról. A döntés legjobban az olyan tartalomtulajdonosokat súlytotta, mint a Google, a Microsoft, az eBay vagy a Yahoo.
Győzelmet könyvelhettek el azonban a nagyobb hardvergyártók – köztük a 3M, a Cisco és a Qualcomm –, amelyek korábban levélben hívták fel az amerikai kongresszus figyelmét az internet semlegességét biztosító javaslat elvetésének jelentőségére.
