A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2012-ben 2029 vagyongyarapodással összefüggő vizsgálatot végzett, csaknem kétszer annyit, mint előző évben (1082). A revíziók 78 százaléka (1578) zárult megállapítással. A vizsgálatok 20,6 milliárd forint nettó adókülönbözetet tártak fel, amely 89 százalékkal több az előző évinél, az átlagos nettó adókülönbözet 10,2 millió forint volt, lényegében megegyezik az előző évivel – ismerteti az Adó Online.
A vagyongyarapodási vizsgálatok általában a cégeknél végzett vizsgálatoknál feltárt adatok, közérdekű bejelentések és társhatósági megkeresések alapján indultak. Kocsis Zoltán, a Vilmányi és Társa Ügyvédi Iroda közgazdásza a portálnak elmondta, hogy a revizorok gyakran nem is a személyi jövedelemadót firtatják, hanem csak egyes adókötelezettségre írnak ki vizsgálatot, és ha úgy látják, gond van, akkor utólag kezdik vizsgálni a bevallásokat.
A másik gyakorlat, amikor először a vállalkozás ellenőrzésekor az iratok között bekérik a tagi kölcsön nyilvántartását, és az alapján indul a vagyonosodási vizsgálat. Ezen túl, ha a revizorok látják, hogy egy adózó beírja tagi kölcsönét a rövid lejáratú kötelezettségek közé a bevallásba, vagy feltünteti beszámolójában, az is kiindulási pont.
A revizorok elsődlegesen az adóbevallást vizsgálják, de hozzáférnek az ingatlan- és gépjármű-nyilvántartáshoz, és ha ajándékozás történt, akkor a vagyonszerzési illetékek adatai is az adóhivatalhoz futnak be. Júliustól az adóellenőrök szinte azonnal, elektronikusan is megkaphatják a banki adatokat, míg erre eddig akár fél évet is várniuk kellett.
A vagyonosodási vizsgálat a személyijövedelemadó-bevallás utólagos ellenőrzésére, így elsősorban a rejtett vagyonok láthatóvá tételére szolgál. A NAV ekkor napi szintre lebontva, vagyonmérleget felállítva veti össze az adózó bevallásait a kiadásaival. A forráshiányt leginkább ingatlanok, gépjárművek adásvétele idézi elő.
Toplistás a menyasszonytánc
Az adózók gyakran hivatkoznak arra, hogy kölcsönkapták a pénzt, ilyenkor azonban a hatóság azt is megnézi, hogy a másik fél adhatott-e kölcsön. Ajándékra hivatkozni csak akkor lehet, ha ezt bejelentették, illetékmentesen pedig csak egyenes ági leszármazottak ajándékozhatnak. Továbbra is “népszerű” igazolási kísérlet a menyasszonytáncból szerzett bevétel.
A gazdasági társaságokból történő vagyonkimentéshez kapcsolódóan jellemző, hogy a tagok a cégben fennálló tulajdoni részesedésüket más, gyakran külföldi állampolgárságú személyekre ruházzák át, általában jelentős adó-, illetve egyéb köztartozást felhalmozva.
A bizonyítási teher először az adóhivatalnál van. Ennek a közhiteles nyilvántartások és az adózó nyilatkozatai alapján felállított vagyonmérleggel tesznek eleget. Ha a napi szintre lebontott mérlegben van olyan időszak, amikor a “zsebben” lévő pénz nem nyújt fedezetet a kiadásokra, akkor a bizonyítási teher megfordul, az adózónak kell meggyőzően bemutatnia, miből vette az adott vagyontárgyakat, miből fizetett be a bankszámlájára vagy miből adott kölcsönt cégének.
Elévülés és feledékenység
Egy cselekmény a bevallás évének utolsó napjától számított öt év múlva évül el, de bizonyos esetben meghosszabbodhat, ami így a tényleges tevékenységhez képest plusz egy évet jelent (egy 2008. március 8-i ingatlanvásárlás 2014. december 31-én fog elévülni). Bizonytalan helyzetben az önrevízió is megoldás lehet, ezt azonban a vagyonosodási vizsgálat megindulása után már nem lehet megtenni.
Az adóhivatali levelek át nem vétele az adóellenőrzés megindulását és lefolytatását nem akadályozza. Ha valaki amiatt fél, hogy valamit korábban nem megfelelően vallott be, akkor érdemes egy adószakértővel megvizsgáltatni a helyzetet, utána esetlegesen végrehajtani az önellenőrzést.
Ha valaki ellen vagyonosodási eljárás indul, mindenképpen érdemes a területen járatos jogi szakértőhöz fordulni. Ha valaki úgy érzi, jóhiszeműen járt el, és úgy gondolja, hogy minden adót megfizetett, akkor is érdemes szakértő ügyvédhez fordulni, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy szinte mindig van olyan tétel, amiről az adózó elfeledkezett. Az adóhivatalban a vizsgálat alá vont adózók lehetőleg jogi képviselőjükkel együtt jelenjenek meg.
Nehéz pert nyerni
Kevesen nyernek pert a NAV-val szemben egy-egy vagyonosodási vizsgálat után. A vagyonosodási vizsgálatoknál 2011-ben átlagosan 10 millió forint feletti adókülönbözetet állapított meg az adóhatóság, s egyre kevesebben vannak azok, akik a bíróságon támadnák meg a határozatokat. Inkább fizetnek, hogy szabaduljanak.
2011-ben még az ellenőrzöttek 37 százaléka perelt, tavaly már csak 13 százalékuk. De ők sem számíthattak sok sikerre, mert 60, illetve 65 százalékban a bíróság a NAV-nak adott igazat. Azt még nem tudni, hoz-e változást, hogy a Kúria felülvizsgálja a vagyonosodási vizsgálatok becslési eljárásánál alkalmazott szabályokat, de nem valószínű, hogy bírósági perekben változást hozna a döntés – írta korábban a Napi Gazdaság.
Ha kíváncsi, milyen csapdákba futhat bele a vagyonvizsgálatoknál, kattintson.
