Ki ne tudná, miként zajlik le egy verekedés egy-egy hollywoodi akciófilmben?! Menetrendszerűen a főhős szenvedi el az első ütéseket, gyakran a padlóra is kerül. Az ember már-már aggódna érte – valójában persze gyakorlott akciófilmnéző, és szemernyi kétsége sincs a folytatást illetően -, ám a hős “váratlanul” megrázza magát, és a biztosnak hitt vereségből visszakapaszkodva diadalmaskodik. Nos, pontosan ilyen utat járt be az elmúlt három hónapban a Bayer AG – azzal a különbséggel, hogy amikor a német vegyipari és gyógyszergyártó óriás augusztusban a padlón kötött ki, a legtöbben egy lyukas garast nem adtak volna a talpra állásáért.
ROHAM. Szeptember 11-én azonban utasszállító repülőgépek fúródtak a World Trade Center tornyaiba és a Pentagonba, majd kitört a lépfenepánik. A Bayer egyik alapkészítményét, az 1981-ben piacra dobott Ciprobayt pedig az Öböl-háború hatására elvégzett tesztek óta úgy tartják számon, mint a kór legveszedelmesebb formája, a belégzéses lépfene elleni leghatékonyabb szert. Az amerikaiak megrohanták a patikákat, és szinte órák alatt az utolsó dobozig felvásárolták a tengerentúlon Cipro néven ismert antibiotikumot. A Bayer talpra állt.
Pedig még két hónapja sincs, hogy a 138 éves, leverkuseni központú konszern fölött megkongatták a vészharangot. A cég augusztus 8-án jelentette be, hogy azonnali hatállyal kivonja a piacról rendkívül népszerű, új koleszterinszint-csökkentőjét, a Lipobay – amerikai nevén Baycol – készítményt. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a szer használata során veszedelmes mellékhatások léphetnek föl, sőt az Egyesült Államokban 52 esetben egyenesen halált okozott a szedése. A cég az idén 1 milliárd, egy-két éven belül pedig legalább 3 milliárd dolláros forgalmat remélt a Lipobay-től, a “csodaszer” bukása ezzel szemben legalább 600 millió dollárt faragott le a gyógyszeripari ág 2001-re várt nyereségéből.
A Bayer több mint száz éve az aszpirinnel, a modern gyógyszergyártás kezdetét jelentő, fájdalom- és lázcsillapítóval alapozta meg hírnevét, ennek ellenére ez az egyetlen kudarc elég volt ahhoz, hogy “rászámoljanak”. A vetélytársak pedig nyomban fölsorakoztak, hogy a megrogygyant konszern egészségügyi ágazatát megszerezzék. Vásárlóként jelentkezett a brit-amerikai GlaxoSmithKline, de elhangzott az amerikai Merck, a Bristol-Myers Squibb és a svájci Roche neve is.
Másként gyógyítunkMagyarországon a Ciprobay több mint tíz éve került forgalomba, de a lépfene ellen nincs törzskönyvezve – közölte Hoffmann Ágnes, a Bayer Hungária Kft. orvostudományi osztályának vezetője. A készítményt a magyar orvosok elsősorban a légúti és húgyúti bakteriális fertőzésekre, vagy például szalmonellafertőzésre írják föl. Itthon is előfordul évente két-három lépfene-megbetegedés – de annak nem a legveszélyesebb, belégzéses formája -, és ezekben az esetekben a szokásos ellenszer valamely penicillinszármazék, esetleg a tetracyclinek családjához tartozó doxicyclin.
Mindazonáltal a Bayer úgy döntött, mégis megpróbál egyedül talpon maradni – és a Cipro-sztori utólag igazolta a döntését. Igaz, helyzete újbóli stabilizálásához még le kellett küzdenie egy komoly akadályt. A lépfenepánik méretét látva az amerikai és a kanadai hatóságok egyaránt megrettentek, hogy a Bayer nem lesz képes kielégíteni a Cipro iránt hirtelen hatalmasra nőtt keresletet (az antibiotikum lépfene ellen ajánlott dózisa: napi két, 500 milligrammos tabletta 60 napon át). Ezért fontolóra vették, hogy a szer szabadalmi oltalmát megszegve generikus gyártókra bízzák a készletek pótlását, annak ellenére, hogy az eredeti gyártó, a Bayer terméke az Egyesült Államokban 2003-ig, Kanadában pedig 2004-ig élvezi a védettséget. Mi több, a kanadai kormány – habár az országban mindmáig egyetlen lépfenefertőzést sem regisztráltak – nagy sietve meg is rendelt 1 millió tablettát a torontói Apotex cégtől.
ALKU. Ám a Bayer elérte, hogy Ottawa visszavonja a törvényszegő döntést. A német gyógyszergyártó vállalta, hogy amennyiben Kanada kéri, 48 órán belül 1 millió saját készítésű tablettát szállít le. Egy nappal később pedig a hasonló lépést fontolgató Washingtonnal is megszületett a megállapodás. A Bayer a szokásos, tablettánkénti 1,83 dolláros ár mintegy feléért, 95 centért – azaz a generikus készítményekéhez hasonló árért – ad el 100 millió Cipro pirulát az Egyesült Államoknak, amely további 100-100 millió darabot kötött le 85, illetve 75 centért.
A Ciprobay tehát a jelek szerint megmentette a Bayert, de a lépfenepánik – remélhetőleg – előbb-utóbb lecseng, s a szer szabadalmi védettsége is lejár. A leverkuseni cég most talpra állt, de ki tudja: az új ellenfél talán már ott vár rá a következő sarkon.
