Az elmúlt tíz év legdinamikusabb növekedését produkálta tavaly a magyar gazdaság és ez még akkor is tiszteletet érdemel, ha sejtjük: az Amerikából érkező recessziós félelmek és az egyre lanyhuló dinamika hatása előbb vagy utóbb eléri a kontinens piacait is, vagyis a legfontosabb exportpiacainkon is érezhető lesz a megváltozott világgazdasági helyzet. A hazai éves növekedési ütem tavaly úgy haladta meg az utóbbi tíz évben nem látott 5 százalékos szintet, hogy közben az utolsó negyedévben már alig több mint 4 százalékos volt a dinamika, ami azt jelzi, hogy az idén legjobb esetben is csak a tavaly év végi ütem megtartására lehet számítani. Sok múlik persze azon, hogy milyen lépésekkel igyekszik a kormány esetleg mesterségesen keresletet gerjeszteni a gazdaságban.
Pályázat vagy nem pályázat – hónapok óta tart a vita arról, hogy jól választott-e a kormány amikor úgy döntött: kizárólagos tárgyalásokon az OTP Banknak adja majd el az állami tulajdonban lévő Postabankot. Most, hogy a miniszterelnök hazatért a horvátországi foci-edzőtáborból és a felcsúti megyei csapat végre visszaengedi a politikust az országos ügyek közelébe, a hírek szerint újra téma lesz a Postabank ügye a kormány előtt. Miután ugyanis az OTP pimaszul alacsony árat kínál a pénzintézet megszerzéséért, vagyis a kizárólagosság által elérhető jobb feltételekben reménykedő állami tárgyalók szép kis zsákutcába kormányozták magukat, újra politikai döntésre lesz szükség. A Magyar Hírlap értesülései szerint még az is előfordulhat, hogy az OTP fúj visszavonulót, hogy így segítsen megoldani a kissé kényelmetlen helyzetet.
A kergemarhakór ugyan egyelőre elkerülte kis hazánkat, és a száj és körömfájás járvány is még csak Nyugat Európát rémisztgeti a fogyasztókat, a jelek szerint a fejlett világban található “élelmiszer-krízis” azonban előbb vagy utóbb eléri hazánkat is. Tegnap a Pick szalámit kapták rajta egy amerikai boltban, a gyanú ellene lisztériafertőzés. A cég képviselője a “totális élelmiszerháborúval” magyarázta az ügyet, ami nem jó jel. A hazai élelmiszeripar képviselőinek ugyanis a kommunikációs visszavágások helyett inkább azon kellene gondolkodniuk, hogy miként lehetne kommunikációs előnyt kovácsolni abból, hogy a hazai húskészítményekben jobban bízhatnak a kinti fogyasztók, mint a sajátjukban. Az egyik amerikai gyorsétteremlánc budapesti üzleteiben uruguayi marhahúst használ és már a bejárati ajtókon is közli a fogyasztókkal ezt a tényt ékes magyar nyelven. A magyar marha erről a vonatról tehát már lemaradt, nem kellene a többit is elszalasztani.
