Otthonról interneten keresztül elintézheti jogosítványának cseréjét a polgár – idézi a leggyakoribb ígéretet az elektronikus kormányzat (e-goverment) messiása -, ám a legtöbb helyen ezen és a hasonló hangzatos megfogalmazásokon túl eddig nem sokat látni. “Sokat beszélnek, kevés történik” – foglalta össze a Figyelőnek az e-kormányzással kapcsolatos fenntartásokat Thomas Shirk, az SAP közszolgálati szektorért felelős nemzetközi alelnöke, aki azonban komolyan hisz abban, hogy a látszat csal. Tény: a világon ma még csak nagyon kevés helyen működik a fantasztikus filmeket idéző rendszer, amelyek segítségével a polgárnak nem kell fizikai kapcsolatba lépnie a “szervekkel”, de vannak jól működő projektek.
“A sikeres e-goverment stratégia titka, hogy ott kell az első lépést megtenni, ahol amúgy is erős az adott ország, település vagy kormányzati intézmény” – véli Shirk. Kifejezetten károsan hathat a költséges stratégia megvalósítására, ha az első fázis kudarcba fullad, főleg azért, mert – szemben a vállalati e-stratégiák finanszírozásával – a közszolgálati szektorban az egyik évről terveznek a másikra. Így a következő büdzsében már nem biztos, hogy hozzájut a szükséges forrásokhoz a projekt, amennyiben az első fázisok nem hoztak látványos eredményeket.
A sikeres stratégia kidolgozását nagyban elősegítheti, ha a világ különböző pontjain futó projektek tapasztalatait kicserélik – derül ki abból az SAP által is szponzorált tanulmányból, amely 14 ország helyhatóságainál vizsgálja a hatékony e-kormányzás legjobb megnyilvánulásait. Azért a helyi közszolgálati szervekre koncentrált a tanulmányt készítő két brit nonprofit szervezet – az Improvement and Development Agency (IDeA) és a Society of IT Management (Socitm) -, mert ezen a szinten zajlik az állampolgárok és a kormányzat közötti tranzakciók túlnyomó része. A jelentés célja, hogy segítsen a helyhatóságoknak betartani azokat a határidőket, amelyeket az
e-kormányzati megoldások bevezetésére szántak. Esettanulmányokat is tartalmaz, valamint azonosítja az ügyfélszolgálat, belső hatékonyság és állampolgári részvétel legjobb példáit, számos valós e-kormányzati kezdeményezést bemutatva, köztük a spanyolországi biztonságos e-szolgáltatásokat, a norvégiai e-demokráciát, illetve a kormányzati szolgáltatások költségeinek leszorításával kapcsolatos amerikai és kanadai kutatásokat.
“A tanulmányból az derül ki, hogy a hatóságok hasonló problémákkal küzdenek és hasonló célokat követnek az egész világon. Ezért rengeteget tanulhatnak mások példáiból, akik már megküzdöttek az e-kormányzat bevezetésének kihívásaival” – állítja Martin Ferguson, az IDeA e-kormányzati tanácsadója. Rendkívül fontos az a felismerés is, hogy azokban az országokban eredményesebb az e-stratégia megvalósítása, ahol a technológia segítségével a különböző szervezetek között is zajlik kommunikáció. “A tanulmány bizalomkeltő trendet mutatott ki: ahelyett, hogy egyenként valósítanák meg az e-kormányzati megoldásokat, a helyi hatóságok együttműködnek annak érdekében, hogy a helyi kormányzati szolgáltatásokat a polgárok előnyére fordítsák” – vonja le a következtetést a tanulmányból Shirk. “Természetesen a különböző IT-fejlettségű országokban különböző stratégiákra van szükség – húzza alá a Figyelőnek nyilatkozva az SAP alelnöke -, hiszen nem lehet azt várni, hogy az interneten keresztül cserélhessék le igazolványait azon országok polgárai, amelyekben erre még sorban állás után is csak hetek múlva van mód.” A számítástechnikai rendszereket először a háttérben kell a megfelelő szintre hozni, s csak azután érdemes a nyilvánosságot is bevonni az interneten keresztül.
Ráadásul az e-goverment (e kifejezés helyett egyébként az SAP-nál már nagy előszeretettel használják a “digitális kormányzat” meghatározást) nemcsak az elektronikus szolgáltatásokat jelenti. Az Egyesült Államokban több stratégiai fontosságú állami szervezet döntött az elmúlt időszakban az SAP bevezetése mellett, köztük a haditengerészet és a NASA is. Az előnyök itt egészen más jellegűek, mint a helyi önkormányzatoknál, hiszen a költségek csökkentése érhető el a digitális megoldásokkal. “Az amerikai haditengerészet például ennek köszönheti, hogy a repülőgép-hordozó anyahajók szervizelése a korábbi másfél évről egy évre csökkent” – világítja meg a digitális kormányzat egy másik fontos szempontját Shirk.
Magyarországon körülbelül két éve fogalmazódott meg kormányzati szinten az első átfogó e-kormányzati stratégia, s ugyanerre az időre tehető, amikor az SAP az államháztartási előírásoknak megfelelően honosította az integrált költségvetési rendszert. Ennek bevezetése révén átláthatóbbá válhat a közpénzek felhasználása, hiszen az integrált rendszerbe minden eseményről csak egyszer, a keletkezés helyén kerül adat, arról azonban automatikusan mindenki – így a pénzügyminiszter is – rögtön tudomást szerez. Ezzel – a nagyvállalatok vezetőihez hasonlóan – a magyar költségvetés alakítói is mindig 90 százalék fölötti biztonsággal tudhatnák, hogyan is áll a büdzsé.
“Ez azonban nem megy egyik napról a másikra, ezért – árulja el az SAP alelnöke az e-stratégia megvalósításának titkát – a sikerhez nagy adag türelem kell.”
