Szeretnénk felébreszteni Csipkerózsika-álimából a Graboplast-részvényt – ezekkel a szavakkal kezdte a részesedésszerzés és stratégiai együttműködés tervének ismertetését Bajnai Gordon, a Wallis-csoport vezérigazgatója. A hasonlat rendkívül találó, hiszen a lakásbelsők gyártásával foglalkozó nagy múltú győri cég árfolyamát az orosz válság óta nem sikerült 3 ezer forint fölé tornázni, holott 1998 elején még 10 ezer forintot is megadtak érte.
TARTALÉKOK. A Graboplast az 1998-as orosz válságot követően rendkívül nehéz helyzetbe került; nem csupán legfontosabb piacát veszítette el, de a korábban nagy elismerésnek örvendő menedzsment a külföldi befektetők bizalmát is eljátszotta néhány rosszul sikerült pénz- ügyi befektetéssel. Megjegyezendő, hogy ez utóbbiak közé tartozott annak a Rába-részesedésnek a megszerzése is, amelyet a pénteki sajtótájékoztatón Jancsó Péter vezérigazgató és Bajnai Gordon egyaránt jelentős tartalékként emlegetett.
Tavaly a Graboplast új stratégiát hirdetett: “félfordulat nyugatra”. Ennek keretében nemcsak termékei orosz ízlést tükröző megjelenését voltak kénytelenek átalakítani, hogy azok a nyugat-európai piacokon is eladhatóak legyenek, de hatékonyságjavító és marketingfejlesztő programokat is végrehajtottak. Mindezek eredményeképpen a társaság idei várható árbevételének közel kétharmada exportból – több mint 40 százalékban nyugat-európai kivitelből – származik. Ismét nőtt a Közép- és Kelet-Európába irányuló export is. Az 5,2 milliárdos jegyzett és 18,6 milliárdos saját tőkéjű Graboplast első kilenc havi üzemi eredménye ennek ellenére mindössze 135,7 millió forintot mutatott – igaz, ez így is hétszerese az egy évvel korábbinak. Az 1,52 milliárdos adózás utáni eredmény elérése azonban a 700 milliót meghaladó rendkívüli, továbbá a közel 580 milliós pénzügyi eredmény nélkül nem sikerült volna. Az alacsonynak tekinthető üzemi eredmény Jancsó Péter szerint a piacváltás során alkalmazott bevezető árak következménye. A nyugat-európai nyitás sikerén felbuzdulva, jövőre az amerikai piacon is szeretnének megjelenni. Jancsó Péter szerint mindezek nem igényelnek a közeljövőben újabb komoly fejlesztéseket, további költségcsökkenő programot azonban igen. Ráadásul a Graboplast stratégiai célja az, hogy az uniós csatlakozás idejére a térség megkerülhetetlen, piacvezető cége legyen a lakásbelsők szektorában. Ehhez pedig a vezérigazgató szerint további akvizíciókra lesz szükség.
BIZALOMVESZTÉS. Emlékezetes, hogy a Graboplast elmúlt tíz évét az újabb és újabb részvénykibocsátásokból finanszírozott vállalatfelvásárlások jellemezték. Ennek folytatására a jelenlegi alacsony részvényárfolyamok nem adnak lehetőséget. Úgy tűnik, a társaság évek óta gyakorlatilag változatlan összetételű, felsővezetőkből álló igazgatósága a többé-kevésbé sikeres stratégiai fordulat nyomán sem tudta visszaszerezni a korábban meghatározó angolszász befektetési alapok bizalmát.
A növekedés azonban elengedhetetlen. “A menedzsment számára nem volt kényszer a szövetség, de a jelenlegi cégnagyság tarthatatlan, a fúziókhoz, akvizíciókhoz pedig szövetséges kell” – hangsúlyozta Jancsó Péter. Kérdés azonban, hogy az akvizíciók végrehajtása érdekében a Wallisszal létrehozott szövetség miért volt most annyira fontos a menedzsmentnek, illetve a vezetők alkotta, különleges jogosítványokkal is rendelkező Menedzsment Invest Kft.-nek, hogy cserébe megváljon az általa birtokolt részvények egy részétől, s lemondjon a vétójogot biztosító C típusú papírokról. A vétójog birtokában, továbbá a 20 százalékos szavazati korlát kihasználásával a vezetőség ugyanis mindeddig sikeresen tudta kontrollálni a társaság tulajdonosi szerkezetét. A januárra tervezett rendkívüli közgyűlésen a menedzsment és a Wallis közötti egyezség értelmében valamennyi fenti korlátozást eltörlik.
A Wallis tervei szerint a közeljövőben londoni road show-ra viszik a céget, ahol az angolszász befektetőket igyekeznek majd meggyőzni arról, hogy a Graboplastba ismét érdemes pénzt fektetni. A CA IB-től az idén átigazolt Bajnai Gordon tőkepiaci tapasztalatai ebben bizonyára segíthetnek.