Chipkártyában egyedülállót terveznek Magyarországon: egyetemi és főiskolai diákok körében készülnek efféle plasztik diákigazolványt országosan kibocsátani. Oktatási intézmények ilyen széles körének bevonására mindeddig nem volt példa a világon. Hiába azonban ez az előretörés és más chipkártyák gyors terjedése, s hiába a nemzetközi kártyatársaságok sürgetése – az itthon működő bankok nem kaphatók ilyen kártyák kibocsátására.
Pedig hazánk ebben is majdnem az elsők közé tornászta magát. Végül azonban a Bull cég 5 ezer kártyájával és néhány ATM-jével 1989-ben Egerbe tervezett, 100 millió forintos költségvetésű chipes kísérlet – a rendszerváltozást, a posta szétválását és a Postabank megalakulását övező izgalmak közepette – elmaradt. Azóta pedig a bankok, elkerülendő a fejlesztési zsákutcákat, a nemzetközi trendek és szabványok kirajzolódására várnak.
Az utóbbit illetően a Europay, a MasterCard és a Visa összefogott ugyan, ám mind ez ideig nem sikerült végleges szabályokat alkotniuk. A tendenciák pedig szintén többfélét jeleznek. Európában lassan valódi hagyománya lesz e konstrukciónak; Ázsiában szintén terjedőben a chipkártya, meghonosodására azonban még várni kell; az Egyesült Államok pedig – több-kevesebb sikeres kísérleti program után – jelenleg vacillál. Tény, hogy vannak olyan területek, ahol a körülmények e termékeknek jobban kedveznek. A tengerentúlon például a kommunikáció, a távközlés költsége (amíg a kártyás fizetés helyszíne és a bank között az ügyfél hitelképességére vonatkozó visszaigazolás megesik) alacsony. Ráadásul – néhány itteni bankhoz hasonlóan – bőven kivárják a mágnescsíkos kártyára épülő rendszerek amortizációját. A kártya bizonyos fajtája egyébként éppen ott ütötte fel a fejét, ahol a távközlési kapcsolat kialakulása nehézkes. Ezért indította Copac elnevezésű off-line chipkártya programját Oroszországban a Visa, s a Europay ilyen kezdeményezése él Bulgáriában is (e helyeken a kártyatársaságok anyagilag is hozzájárultak a programok beindításához). A tyumeni olajmezők munkásai, a mágnescsíkos korszakot átugorva, ugyancsak chipkártyán jutnak a bérükhöz.
Szakértők szerint az Egyesült Államokban – ahol azért az összes kártya 3 százaléka már ma is chipes, az ezredfordulóra pedig ez az arány az előrejelzések szerint 12 százalékra nő – a home- és az internet-banking adhat lökést az intelligens kártyák terjedésének. E bankolási módok infrastruktúrája még nem épült ki, a chipes kártyák tehát még beférkőzhetnek. Ezt segítheti, hogy néhány személyi számítógépet gyártó cég máris igyekszik a termékeibe – az egérhez és a CD-ROM-hoz hasonlóan – a chipkártya leolvasását is belekombinálni.
A Datamonitor becslései alapján e kártyák piaca az elkövetkező időkben a legnagyobb léptékben – évi 54 százalékkal – éppen az Egyesült Államokban bővül majd. Mígnem, a Dataquest szerint, 2001-re az összes chipkártya egyötöde lesz majd e vidéken. Ekkorra Európában – ahol tavaly 400 millió chipkártyát bocsátottak ki – évi 22 százalékos növekedés eredményeként 1,6 milliárdra nő a számuk.
A kártyák fő európai bázisa a feltalálói büszkeségtől hajtott Franciaország, ahol manapság már csak olyan kártyát bocsátanak ki, amelyen chip is díszeleg. Egyelőre ugyan a mágnescsíktól sem tekintenek el: az új technológia elterjedésének útja nyilvánvalóan a hibrid kártyák alkalmazása. A franciák egyébként rögtön debit és credit funkcióval „súlyosbított” kártyát dobtak piacra, és csak azután jött az elektronikus pénztárca, amelynek amúgy Belgium a fellegvára. Az öreg kontinensre legfőképpen az jellemző, hogy a chipet illetően országai eltérő platformon állnak; azonos viszont, hogy ahol a chipkártya megjelent, az minden esetben a helyi bankok együttműködésével történt. Mint ahogyan azt a MasterCard alelnöke megfogalmazta: mindig egy adott ország bankjainak kollektív döntése hozhat eredményt.
Az intelligens kártya – megfelelő titkosítása révén – alkalmas eszköze lehetne az elektronikus kereskedelemnek, banki és bankok közötti tranzakcióknak. E lehetőségek kihasználásához megoldásra váró probléma a kártya birtokosának biztonságos azonosítása. Az elektronikus okmányok hitelesítésének törvénytervezete nálunk parlamenti döntésre vár; ezt követően például a munkaadók Interneten juttathatnák el az illetékes hivatalokhoz a bevallásaikat. Az ilyen ügyletek biztonságát néhány hete Nagy-Britanniában a Barclays igyekszik a kormánnyal karöltve próbára tenni, s egyúttal azt is bizonyítani: e technológia nem ad a korábbiaknál nagyobb teret a pénzmosásra és az adótörvények megkerülésére.
Mindenesetre az Intelligens Kártya Fórumnak eddig egyetlen honi hitelintézet, a Mezőbank a tagja. A testület elsősorban a kis- és közepes fizetésekre alkalmas lakossági bankkártya-technológia fejlődésére és a honi tendenciákra kíváncsi. Eközben azonban műhelymunkát is folytat, melynek keretében az intelligens kártyák megfelelő célcsoportját kutatja. A Mezőbanknál úgy vélik, első körben zárt közösség számára volna érdemes chipkártyát kibocsátani. Szóba jöhetnének – a bank jelenlegi ügyfélköre alapján – például az egyetemi diákok, az önkormányzatok, de megfelelő közösségnek látszanak a kórházak vagy a BKV utasai, illetve egy mobiltelefonos társaság előfizetői is. A kártya első éveiben nemhogy nemzetközi, de országos „méreteket” sem öltene, ez irányban a bank csak később nyitna. A valószínűleg kis összegű (10 ezer forint alatti) kifizetésekre alkalmas majdani kártyákról most készítenek előterjesztést a Mezőbankban.
Bár a nagy lakossági bankok 2 éve a chipkártyák idei magyarországi megjelenését jósolták, azóta legfeljebb az érdeklődés fokozódott, egyéb előkészület nemigen zajlott. Igaz, a postahivatalokba telepített Postamatok, illetve az ATM-ek és POS-ok jelentős része hardverét illetően már alkalmas a chipek leolvasására. Szoftvereik átállítása, valamint a plasztiklapok – a náluk ötször nagyobb értékű – chippel történő megfejelése azonban számottevő, a bankok által egyelőre nem vállalt beruházást igényelne. Több hitelintézet egybehangzó állítása szerint az 1999-es év már hozhat banki chipes eredményeket. A megkérdezettek abban is egyetértenek, hogy első körben az üzemanyagkártyákhoz hasonló, a vásárlók hűségét bónuszpontokkal, ajándékokkal díjazó kártyák ideje jön el.
