Az igazságosabb közteherviselés miatt bevezetett reklámadó törvény világos, rövid és egyszerű – írta az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdai közleményében. Valószínűleg azokra a sajtóban is megjelent kérdésekre reagáltak, amelyek azt jelezték, hogy egyes adóalanyok szerint egyáltalán nem világos, hogy mi a szabály. Közéjük tartoztak sport- és kulturális események szervezői, így például a Sziget Kft. is.
A minisztérium szerint pedig a jogszabály egyértelműen fogalmaz: a reklám közzététele adóköteles abban az esetben, ha a közzététel a törvényben meghatározott platformon valósul meg. A törvény azt is meghatározza, hogy a 500 millió forint feletti reklámbevétel után adót kell fizetni.
A törvény az NGM szerint világos és egyszerű
Minden új adótörvény bevezetésekor természetes, hogy felvetődnek jogalkalmazói kérdések. A reklámadó egy teljesen új, eddig még „adózás alól kivont területet” vont be a közteherviselésbe. A szabályozási terület is új, igaz a nagyobb médiaszolgáltatók körében nem ismeretlen, hiszen például Ausztriában 2000 óta él a reklámtartalomra kivetett ún. szolgáltatási adó.
A reklámokra, hirdetésekre kivetett adó nemzetközi gyakorlatát, szabályozást megvizsgálva született meg a magyar reklámadó-törvény. A jogalkotói cél teljesült. A törvény világos, rövid és egyszerű.
Az is természetes és megszokott, hogy egy új adófajta bevezetésénél az új adóalanyok tüzetesen megvizsgálják a szabályokat, és kutatják, keresik, hogy létezik-e olyan értelmezés, amelynek segítségével mentesülhetnek az új közteher megfizetésének kötelezettsége alól. A reklámadó-törvény azonban világos, egyszerű és félreértelmezhetetlen, a szabályokat csak nagy nehézségek árán lehet félremagyarázni.
Félreértés kizárt
A reklámadó törvény egyértelműen fogalmaz: reklám közzététele adóköteles abban az esetben, ha a közzététel a törvényben meghatározott platformon valósul meg. Vagyis annak a vállalkozásnak, amelynek reklámbevétele van, gyakorlatilag csak azt kell megvizsgálnia, hogy hol jelent meg a reklám.
Ha a közzététel a médiaszolgáltatásban, Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomó részt magyar nyelvű sajtótermékben, szabadtéri reklámhordozón, bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon, valamint az interneten, zömében magyar nyelven vagy többnyire magyar nyelvű internetes oldalon történik, akkor az adókötelezettség fennáll – fejti ki bővebben a tudni valókat a közlemény.
A reklámadó törvény azt is pontosan meghatározza, hogy 500 millió forintos reklámközzétételből eredő bevétel alatt nem kell reklámadót fizetni, sőt még bevallást benyújtani sem.
Ezek szerint a szigetesek nemigen számíthatnak arra, hogy esetleg visszakapják a már befizetett adót. Hiába nem volt cél a fesztiválok megsarcolása.
A minisztérium előzetes adatok szerint augusztus 20-ig az idei első adóelőleg-fizetési kötelezettségének több mint 700 adózó eleget tett. Az államkasszába 1,3 milliárd forint adóelőleg érkezett, amely megfelel az időarányos kormányzati elvárásoknak – tették hozzá.
