Tudják, mi az a TTIP? Nem? Pedig könnyen lehet, hogy ez a négy betű pár éven belül jelentősen befolyásolja majd, mit eszünk, milyen autóval járunk, egyáltalán lesz-e autónk, munkánk. A TTIP az Egyesült Államok és az Európai Unió között másfél éve szerveződő szabadkereskedelmi egyezmény. Hogy pontosan mi lehet a tartalma, egyelőre vita tárgya, többek között szó van benne a két kontinens közötti ma még 3-5 százalékos vám eltörléséről, mindenféle szabályok összefésüléséről, s arról is, hogy az EU beengedje-e az amerikai génmanipulált („meggéemózott”) mezőgazdasági termékeket.
A polémiának ma a Political Capital „Keleti fordulat, vagy új egyensúly” című konferenciája adott helyszínt. Három kérdést jártak körül a tudós emberek, mindről szót ejtünk, kezdjük az emlegetett legvéresebbel.
Fotók: Berecz Valter
Hazaárulás. Kétszer
A TTIP-ről az együttes Szelényi Zsuzsa, az LMP-s Schiffer András és korábbi washingtoni nagykövetünk, Szapáry György társalgott. Röviden: Schiffer nagyon nem akarja az egyezményt, Szelényi nagyon akarja, Szapáry pedig, úgy tetszett, gyakorlatilag biztos benne, hogy talán már decemberre megszületik a kontinensek közötti megállapodás.
Schiffer szerint a nagy szabadkereskedelmi egyezmények, legyen annak szereplője Európa, Amerika, Ázsia vagy a csendes-óceáni térség, „növelik a kizsákmányolást, a Föld erőforrásainak fölzabálásához vezetnek”. Schiffer szerint „küzdelem zajlik a multinacionális tőke és a félperifériák között”, melyben „Magyarország szuverenitása forog kockán”, a TTIP „ugyanúgy hazaárulás, mint Paks II.,… offshore bíróságokkal kínpadra von majd kormányokat”, hatszázezer európai munkahelyet veszélyeztet. A LMP társelnöke nem kér az olyan világból, „amelyben érték, ha a javakat tízezer kilométereket utaztatjuk”. Úgy ítéli, „csupán gazdaságilag” sem érné meg Magyarországnak az egyezmény elfogadása, ugyanis a magyar mezőgazdaság számára új konkurenciát teremtene az amerikai búza és kukorica, a várható maximum félszázalékos GDP-bővülést pedig az autóipar vinné el, ami „összeszerelő üzemet csinálna belőlünk”. Schiffer viszont, ahogy mostanában oly sokszor hallhattuk tőle, tudásalapú társadalmat, folyamatosan emelkedő béreket akar.
Túlélni versus jé!
Szelényi Zsuzsa szerint a TTIP „nem elsősorban gazdasági kérdés, hanem elementáris politikai ügy és civilizációs döntés, a tartós békét őrző intézmény… közös demokráciafelfogásra, közös kultúrára épül… kitörési pont”. Azt is mondja, „aki tud alkalmazkodni, túlél, fejlődik, aki bezárkózik, veszít… a TTIP az európai együttműködés újabb lépése, alkalmazkodás a globalizációhoz, ahelyett, hogy elmenekülnénk előle”.
Szapáryt szerint a TTIP-tárgyalás olyan lesz Magyarországnak, mint az EU-csatlakozás: az ellen is kampányoltak mindenféle pártok, aztán csak megszavaztuk.
Csoda, hogy az áttételesen leorbánozott, lecsurkázott Schiffer felhúzta magát? (Nem.) Olyannyira, hogy a konferencia szünetében lapunknak arról beszélt, „a nyugat versenyeztetése kelettel, ami egyébként nemcsak Szelényire jellemző, hanem Orbánra is, hosszú távon az egész bolygót viszi pusztulásba… És mi az, hogy aki képes alkalmazkodni, az túlél?! Ott van Korea! Ők hogyan éltek túl? Úgy, hogy védővámokat vezettek be. Jé!”
Ez nekünk már megvolt
Egy másik szekcióban a keleti nyitás politikáját vesézte ki három volt nagykövet, az ankarai Hóvári János, a moszkvai Íjgyártó István és a szarajevói Pandur József. Itt is 2:1 arányú eredmény született, győzött a „keleti nyitás a globális nyitás része, szeretjük, különösen derék dolog, hogy most dél felé is nyitunk”, s vereséget szenvedett a „ha ironikusan akarnék fogalmazni, azt mondanám, minden rendben, ha így megy tovább, előbb-utóbb felfedezzük északot, és egyszer talán a nyugathoz is visszajutunk” álláspont.
Erre hadd ne vesztegessünk több szót, a kérdést ma délutáni nagyinterjúnkban alaposan körbejártuk, szintén egy exnagykövettel, a másfél hónapja Ljubljanából hazatért Szent-Iványi Istvánnal, ajánljuk.
Bizony háború
A harmadik csoport „Ukrán válság – Új lendület a transzatlanti bizottsági együttműködésnek?” címmel fut. Szereplői a fideszes Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a szocialista Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke, valamint Feledy Botond szakértő, és Siklósi Péter HM-es államtitkár.
Németh olyat tett, amit párttársai mostanáig ritkán: háborúnak nevezte az orosz-ukrán konfliktust. (Pár hete Szijjártó külügyminisztert interjúztuk, ő elhamarkodottnak ítélte volna leháborúzni az „eseményeket”.) Amúgy bizakodó a fideszes külpolitikus: “Arra a kérdésre, hogy van-e fegyverszünet Ukrajnában, egyre inkább az a válaszom, hogy van.”
