Egyezség körvonalazódott a húsz legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaság alkotta – a világgazdaság kibocsátásának 85 százalékát adó – országcsoport (G20) pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek szombatra összehívott angliai tanácskozásán a Nemzetközi Valutaalap (IMF) feltőkésítéséről.
A pénzügyminiszterek „nagyon jelentős mértékű” feltöltőkésítést ígértek, ám annak pontos mértékét a tanácskozás végén kiadott közlemény nem határozta meg.
Tim Geithner amerikai pénzügyminiszter azzal a javaslattal érkezett a horshami értekezletre, hogy háromszorozzák meg, vagyis emeljék 750 milliárd dollárra a valutaalap folyósítható készleteit. Az EU eredetileg 500 milliárd dolláros IMF-keretet támogatott, amelyhez – Japánhoz hasonlóan – 100 milliárd dolláros kölcsönnel lenne hajlandó hozzájárulni.
A súlyos recesszióba került fejlett ipari térség ugyanakkor jelentős hozzájárulást várna a nagy tartalékokkal bíró feltörekvő országoktól, elsősorban is a négy legnagyobbtól, az angol rövidítéssel BRIC-csoportnak nevezett Brazíliától, Oroszországtól, Indiától és Kínától. A négy ország szakminiszterei a horshami értekezlet előtt külön megbeszélést tartottak, amely után közölték: a Négyek, mielőtt megnyitnák pénztárcáikat, először az IMF-en belüli szavazati jogok átrendezését, vagyis a nagy feltörekvő gazdaságok befolyásának növelését szeretnék látni.
Az Európai Unió tagjai – elsősorban is a maastrichti stabilitási előírások által kötött euróövezeti tagállamok – nem kívánják tovább növelni államháztartási hiányukat, így a miniszteri értekezleten a gazdaságélénkítő programok összehangolásáról nem várható közös álláspont.
