Váratlan jó hír örvendeztette meg a hazai devizahiteleseket csütörtök délután, amikor 300 forint alá ment az euró ára, s pénteken dél körül 295 forint körül alakult a közös európai pénz árfolyama. Elemzőket arról faggattunk, hogy vajon mennyire lehet tartós a számunkra kedvezőbb árfolyam, vagy egyszerűen csak egy rövid távú korrekcióról van szó.
Lehet számolni a mi mennyit
„Márciusra 300 forintos célárfolyamot lőtt be bankunk” – válaszolta érdeklődésünkre Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője, ami egyébként megegyezik júniusi várakozásukkal is. A forint erősödésében jelentős szerepet játszott, hogy a Svájci Nemzeti Bank kamatvágással gyengítette a svájci frankot az euróval szemben. Az egyszeri beavatkozás miatt további jelentősebb forinterősödésre nem számít az elemző, még biztosan nincs itt a trendforduló ideje – hangsúlyozta.
Amerikára várunk
Az elkövetkező hetekben, hónapokban a forintnak biztosan lesznek jobb és rosszabb időszakai, így fog majd 2-sel kezdődni az árfolyama, de lehet olyan periódusa is, amikor újra „megkóstolja” a 310 forint feletti szintet is. A második félévben azonban tartósan berendezkedhet 300 forint alatt az euró, sőt, véli Török Zoltán, 270-280 forintos árfolyam is kialakulhat.
Osztja az elmondottakat Nyeste Orsolya, az Erste elemzője is, bankjánál 268 forintos euróárfolyammal számolnak ez év végére. Kérdésünkre, hogy nem túl optimistán ítélik-e meg a forint év végi pozícióját, az elemző nemmel felelt, bár azt hozzátette, hogy derűlátásuk kétségtelenül azon a feltételezésen alapul, hogy addigra beindul a világgazdaság. Amihez a kezdő lökést persze az amerikai fellendülésnek kell megadnia – fűzte hozzá.
Jen, frank, forint
A forint „vesszőfutását” amúgy elsősorban külső tényezők állították meg. Az árfolyamon előbb a jen gyengülése, majd a svájci frank leértékelődése lökött nagyot március 12-én. A svájci frank gyorsan vesztett értékéből, miután a Svájci Nemzeti Bank csütörtökön rekordmélységbe süllyesztette irányadó kamatcélját, az viszont egyelőre nem sejthető, hogy a gyengülés tartós lesz-e.
A forint javulását elemzők azzal is magyarázzák, hogy a piac mindinkább hisz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) beavatkozásában. Vasárnap óta minden napra jutott szóbeli beavatkozás az MNB részéről, és devizapiaci kereskedők nyíltpiaci műveleteket is gyanítanak. A jegybank ezt nem kommentálta, de csütörtökön bejelentette, hogy mintegy 2,4 milliárd euró uniós forrást konvertál év közben forintra a bankközi devizapiacon.
Lélegzetvétel az adósoknak
A forint erősödése lélegzetvételhez juttathatja a devizaalapon eladósodott honfitársainkat. A forint mélyrepülése, illetve a kamatemelések ugyanis olyan katasztrofális következményekkel jártak számukra, hogy havi törlesztőrészleteik akár másfélszeresükre is ugorhattak az elmúlt hónapokban. Arról ugyanakkor nincs megbízható adat, hogy valójában hányan is adósodtak el deviza alapon.
A Magyar Nemzeti Bank adataiból mindössze annyi derül ki, hogy szeptember végére a teljes lakossági hitelállomány 8500 milliárd forintra emelkedett, ebből a devizás kölcsönök állománya 5500 milliárd volt. Daróczi Dávid kormányszóvivő korábban arra emlékeztetett, hogy a teljes hazai hitelállomány 60 százaléka devizahitel, amelyből a lakáshitelek 2200 milliárd forintot, azaz a GDP 9 százalékának megfelelő összeget tesznek ki. De hogy mindez hány hitelszerződést takar, arról nincsen tudomás.
