Fókuszban van, ám valós súlya korántsem olyan nagy, mint amilyennek látszik – fogalmazódik meg gyakran a kritika a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal (GKM) szemben. Nehezen átlátható „vízfej”, az ipartól a kereskedelemig, a közlekedéstől a kkv szektorig számos terület tartozik ide, amelyeket, a tárca vezetője, Kóka János egészében közepes színvonalon igazgat. Név nélkül nyilatkozó ágazati szereplők ehhez azt is hozzáteszik, hogy a GKM sokáig nagy kommunikációs felhajtással övezett „marketing” tárca volt, az SZDSZ kormányzati kirakata, legalábbis Fodor Gábor környezetvédelmi miniszteri kinevezéséig. 
Kóka János Osztályzat: 3 DÍJAZÁS: egyhavi prémium
HIÚ REMÉNYEK. A GKM szerteágazó tevékenysége értékelésének a kiindulópontja az informatika lehet, hiszen Kóka ebből a szférából érkezett a tárca élére. A szektor szereplői közül sokan az ágazat aranykorának kezdetét remélték, amikor a tavalyi kormányalakításkor a gazdasági tárcába olvasztották az Informatikai és Hírközlési Minisztériumot. Csakhogy – mint Kovács Zoltán, az Informatikai Vállalkozások Országos Szövetsége elnöke rámutat – a többi tárcával folytatott koordináció egyelőre nem nagyon működik az új felállásban. Igaz, 2006 választási év is volt. Talán ennek tudható be, hogy „sok eredményt még nem láttunk a GKM-es irányítástól” – állapítja meg az IVSZ elnöke, aki konkrét akcióterveket várna. Stratégiákkal és tervezési dokumentumokkal ugyanis már tele a padlás.
Kóka a befektetésösztönzés mellett az autópálya-tenderek árainak leszorításával érte el a leglátványosabb eredményeket az elmúlt évben. Azt, hogy tavaly augusztusban visszadobta a Balatonkeresztúr-Nagykanizsa közötti szakaszra kiírt tendert a Nemzeti Autópálya Zrt.-nek (arra hivatkozva, hogy túl sok céget zártak ki a versenytárgyalásból, s ez nem kedvez annak, hogy a legkedvezőbb ár nyerjen), Wáberer György, a Waberer’s Holding szállítmányozó cég elnök-vezérigazgatója is a miniszter javára írja. Szóvá teszi viszont, hogy miközben a sokszorosára emelkedett Magyarországon a külföldi fuvarozók száma, a magyarok nem igazán élvezhetik a hazai pálya előnyeit. Szerinte ugyanis elmaradtak azok a lépések, amelyekkel – nem diszkriminatív módon – versenyelőnyhöz lehetne juttatni az itthoni cégeket. „A belső piac szabályozottsága bürokratikusabb jeleket mutat, mint több régi EU-tagországban, és ez hatással van a versenyképességre is” – fogalmazza meg kritikáját Wáberer.
A piaci liberalizálás lassúságát rója fel egy másik területen, a GKM energiaipari tevékenységében Hornai Gábor, a cseh tulajdonú áram-nagykereskedő, a CEZ Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója is. Mindenképpen elismerésre méltó, hogy a kormány hozzá mert nyúlni a gazdaság néhány korábban érinthetetlenek tartott intézményéhez, rendszeréhez. „Mint oly sokszor, most sem mentünk azonban még elég messzire” – értékeli a tárca munkáját Hornai, aki szerint „csúszik az árampiaci modellalkotás és az ország energiastratégiájának felállítása”. Hornai Gábor összességében 3-as alá osztályzatot adna a GKM tavalyi tevékenységére. Arra a kérdésre pedig, hogy mekkora prémiumot adna Kóka Jánosnak, így válaszolt: „Illesse őt a teljesen szabad piacon megvásárolt legelső kilowattóra villamos energia!”
Az ugyancsak a GKM felelősségi körébe tartozó vállalkozásfejlesztés érintettjeitől alighanem ennyire sem számíthatna a miniszter. Tavaly még a tárca felügyelte a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programot (GVOP), ám az utolsó felügyeleti év nem volt felhőtlen. Számos kritika érte az elfogadhatatlanul hosszú határidőket, a beadandó dokumentumok számát stb. „Ha az első Nemzeti Fejlesztési Terv elmúlt három évét átkopíroznánk a 2007-2013 közötti időszakra, kiderülne annak teljes alkalmatlansága” – mond ítéletet Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) általános alelnöke.
Főbb intézkedések
■ Míg a tárcának 2005-ben még 47 háttérintézménye volt, mára az összevonások nyomán mindössze 18 működik.
■ Az elmúlt egy évben 9 nagybefektetővel írtak alá támogatási szerződést, így több mint 113 milliárd forint értékű beruházás valósul meg és ezek keretében 5700 új munkahely létesül.
■ Az ITDH egyablakos befektetés-ösztönzési ügynökséggé fejlődik.
■ A villamosenergia-piaci nyitás előkészítését követően a kormány elfogadta a villamosenergia-törvény tervezetét.
■ A vasúti árufuvarozás kiszervezése, az állami megrendelésű helyközi személyszállítás összehangolása az ütemes vasúti menetrend bevezetése
■ Kialakították az egységes tarifa- és kedvezményrendszert.
■ Módosult az autópálya-törvény, és az autópályák építési költségeit a GKM mintegy 40 százalékkal csökkentette.
■ Kiterjesztették az útdíj-fizetési rendszert, és a gyorsforgalmi utakra terelték a nehéztehergépkocsi-forgalmat.
