Bolygónk történelme során a mainál sokkal komolyabb felmelegedések és lehűlések váltották már egymást, valójában egy természetes folyamat tanúi vagyunk. A természet maga az evolúció, a változás: az evolúció ellen halad az, aki konzerválni szeretné a mai körülményeket. (…) Kérdés, hogy mi múlik rajtunk, azaz a klímaváltozásban van-e szerepe az emberi tevékenységnek – ezt komoly szakemberek vonják kétségbe – nyilatkozta július végén a FigyelőNetnek Kordos László őslénykutató, a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója. Erre reagált több civilszervezet.
Kérdezzük meg a jegesmedvét!
A Föld átlaghőmérséklete a XX. század folyamán 0,7 fokkal emelkedett. Bolygónk történelme során ennél sokkal komolyabb felmelegedések és lehűlések is előfordultak már, de ilyen gyorsaságú változásra, amelyet most megtapasztalhattunk, még nem igazán volt példa – mondta Kardos Péter, az Energia Klub szakértője. A kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy az emberi hatás nagyon komoly szerepet kap az éghajlatváltozás előidézésében, azaz a napjainkban zajló rendkívül gyors éghajlatváltozásért az emberiség túlnyomó részben igenis felelős!
Õszi képet mutatnak a hõségtõl gyötört erdõk (fotó: MTI)
Ebben nincs semmi meglepő: egyebek mellett a szén-dioxid révén olyan üvegházhatású gázt bocsátunk ki elképesztő volumenben a légkörbe, amely több száz évig is ott marad. Ezek után ne csodálkozzunk, hogy a Föld sugárzási egyensúlya megváltozik, és energia kezd felhalmozódni planétánkon: melegedés, olvadás, párolgás és tombolás kezdődik, olyan ütemben, amelyet a természet magától nem produkálna.
Milyen érdemi változást okozott az elővilágban a már eddig megtapasztalható éghajlatváltozás? Kérdezzük meg a meleg vízben pusztuló korallzátonyokat, az afrikai és ázsiai kiszáradt tavak eltűnt élővilágát, esetleg kérdezzünk meg néhány jegesmedvét, hol tervezi majd nyarat, amikor néhány évtized múlva eltűnik az északi sarki jégtakaró – fogalmaz Kardos.
Lesz beleszólásunk?
Az élővilág valóban képes alkalmazkodni. Vannak fajok, amelyek gyorsan, vannak akik lassan. Ilyen gyorsaságú éghajlatváltozásra már nagyon rég nem volt példa, és emiatt várhatóan nagy próbatétel elé állítja a bolygó élővilágát. Azt mondják, hogy Gaia földanyánk majd gondoskodik az egyensúlyról, így nincs miért aggódni. Arról azonban nem szól a fáma, hogy az új egyensúlyban az emberiségnek osztanak-e lapot…
Amíg van esélyünk mérsékelni az elkerülhetetlent, és elkerülni a mérsékelhetetlent, addig nem szabad homokba dugni a fejünket. Erőnket most arra kéne összpontosítani, hogy kezelni legyünk képesek az éghajlatváltozás által elénk tárt új kihívásokat, és az energiatakarékosságra, az energiahatékonyságra, valamint a megújuló energiaforrásokra alapozva gyökeresen átalakítsuk energiafelhasználásunkat és az arra épülő gazdaságot is – tolmácsolja az Energia Klub véleményét Kardos Péter.
Még nem késő
Az éghajlat valóban folyamatos változását a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) nevében nyilatkozó Botár Alexa is elismeri. Sokszor emlegetett példa Mátyás jégen való királlyá koronázása, amikor az embertől független folyamatok következményeként kis jégkorszak zajlott. A világ klímatudósai között azonban igenis konszenzus van arról, hogy az éghajlatváltozásért az ember jelentős mértékben felelős, és az utóbbi 50 évben az éghajlatváltozás döntő része emberi tevékenység következménye – teszi hozzá az MTVSZ éghajlati programvezetője.
Az ENSZ 1988 óta működő, 2500 klímaszakértőből álló hivatalos testülete feketén-fehéren megállapította: a jelenlegi légköri szén-dioxid és metán (mindkettő üvegházgáz) koncentrációk 650 ezer éve most a legmagasabbak. Sarkvidéki jégmintákból kimutatták, hogy a jelenlegi gázkoncentráció közel másfélszerese az ipari forradalom előtti szinteknek. A legnagyobb problémát az éghajlatváltozás felgyorsulása jelenti.
Az üvegházgázok miatti felmelegedés üteme 10 ezer éve a mai iparosodott világban a legnagyobb, az éghajlatváltozás akár 10 ezerszer gyorsabb, mint korábban a földtörténet során. Ehhez a természetellenesen felgyorsult folyamathoz mind az emberiség, mind a növény- és állatvilág nehezen tud alkalmazkodni. Ma már az elenyésző kisebbséget jelentő klímaszkeptikusok sem vitatják, hogy van éghajlatváltozás, és töredékük kérdőjelezi meg, hogy az embernek jelentős a szerepe benne.
Energiaforradalom
Az elkövetkező 100 évben mintegy 5,8 Celcius fokos hőmérsékletnövekedés várható, ami sokkal nagyobb ütemű felmelegedést jelent, mint amit valaha lejegyeztek az emberiség történetében – mondta ugyancsak az ENSZ jelentésére hivatkozva Mózes Szabina, a Greenpeace sajtóreferense. A cél a globális hőmérsékletemelkedés két Celsius-fok alatt tartása, ez kellőképpen lelassítja az egyébként valóban visszafordíthatatlan klímaváltozás jelenségét.
Ez csak akkor lenne lehetséges, ha a 2050-ig 50 százalékkal csökkentenénk az üvegházhatású gázok kibocsátását. A Greenpeace szerint elég tudományos bizonyíték áll rendelkezésre, hogy klímaváltozás most történik, méghozzá rohamos ütemben, valamint hogy mit kellene tenni a lelassítása érdekében: a kormányoknak radikálisan meg kell reformálni az energiatermelést, energiaforradalomra van szükség. Ha ez nem következik be időben, akkor az emberiségnek valóban van félnivalója. Fontos azonban hangsúlyozni: még nem késő cselekedni!
