Digitálisan kommunikálóként, ha keserűen is, de beletörődtünk a spammel való együttélésbe. Megszoktuk az olcsó órákat vagy a nemi teljesítmény fokozására alkalmas pirulákat kínáló leveleket. A legutóbb azonban valami újat hozott a kéretlen posta. A levél ezt tudatta: „Megnyitotta kapuját az első magyar, legálisan működő warez oldal, ahol nem kell félni a jogvédőktől, bátran letölthető 12 terabájtnyi tartalom!”
Illusztráció: Dániel András
A legális warez ugyanis önmagában ellentmondás. A warez oldal ugyanis (a kifejezés a software szó második tagjából építkezik, annak eltorzított formájú többes számú alakja) olyan honlap, amely szerzői joggal védett médiatartalmat, illetve feltört, azaz a védelmüktől megfosztott szoftverek elérhetőségét kínálja. Ilyen honlapokat könnyen találunk a Google segítségével, igaz, ezek többnyire csak a warez-piramis alját képzik, ahol régi anyagok, korábbi verziójú szoftverek érhetők el. Aki igazán frisset akar – mondjuk egy megjelenés előtt álló filmet vagy CD-t -, annak a warez közösség mélyebb bugyraiba kell alámerülnie, ami nem könnyű. Személyes ismeretség, vagy – akárcsak egy jó nevű jachtklubban – valamelyik tag ajánlása szükséges hozzá. A világ 10-12 vezető warez-kiszolgálóját működtetők korántsem nyereséghajhászok. Ha kérnek is valamennyi tagdíjat, azzal a szerverek fizikai üzemeltetését fedezik. Ők az internet Robin Hoodjaként tekintenek magukra: a tartalmakat hozzáférhetővé teszik azok számára is, akiknek erre a hivatalos úton nem tellene. Ezt a magot veszik körül a díjfizetés – illetve saját tartalom feltöltése – ellenében jelszóval elérhető belső szerverek, míg a keresők által megtalált „publikus” kiszolgálók adják a külső réteget. Ezen csoportosulások szerves egymásra épülését csak néha akasztja meg egy-egy nagyobb szerverlefoglalás, amely a BIX-en (Budapest Internet Exchange) is mérhető forgalomcsökkenést okoz.
Érdekháló
Az internetszol-gáltató, akár magánszemélytől, akár szervezettől kap figyelmeztetést warez szerver üzemelte-téséről, értesíti a „megvádolt” ügyfelet, és nyilatkozatot kér tőle. Amennyiben az kijelenti, hogy csak legális tevékenységet folytat, a szolgáltató nem léphet fel vele szemben, nem nyomozhat, nem vizsgálhatja a forgalmat. Az ügyfél lekapcsolása az internetről csak rendőrségi felszó-lításra történhet meg. Mivel azonban a warez letöltés nagy forgalmat generál, a forgalom mennyisége alapján számlázó szolgáltatónak nem érdeke az efféle kiszolgálókkal szembeni fellépés.
A warez közösség „hőseit” eddig is körülvette egy profitérdekelt vállalkozói kör, amelynek az offline másolás volt a fő bevételi forrása. A warez letöltés spamben való hirdetése tehát jelentheti azt is, hogy ez a kör elérkezettnek látja az időt a közvetlen, online pénzkeresésre. A biztonsági szakértők szerint ma 100 millió olyan, internetre csatlakozó számítógép van, amelyre a tulajdonosa tudta nélkül olyan programot telepítettek az internetről, amelynek révén a gép távirányíthatóvá válik. Ezek a zombinak nevezett masinák alkalmasak például spamküldésre vagy a szervereket túlterhelő és megbénító DOS támadások indítására, de megszerezhetik és továbbíthatják a felhasználó bizalmas adatait is. A zombiprogramok úgy kerülhetnek ezekre a gépekre, hogy gazdájuk semmiféle védelmet – például személyi tűzfalat – nem használ. Ám amikor valaki egy warez oldalról letölt és telepít a gépére egy feltört szoftvert, aligha tudja pontosan, milyen fájlokból áll a csomag; így egyszerűen elrejthető benne a zombiprogram. Nem nehéz megjósolni, hogy a „legálisnak” titulált warez oldalakról azok is komoly letöltésekbe kezdenek, akik eddig ezt nem tették, márpedig a letöltők számára a tűzfal sem nyújt védelmet. Mindezek alapján a profitszerző munkára fogható zombik száma várhatóan még gyorsabban szaporodik majd.
