A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy az euró bevezetésének időpontjáról 2008-ban kell dönteni, és ehhez az eurózóna tagjainak beleegyezése is szükséges. Elismerte, hogy a kritériumok teljesítéséhez szükséges lépések komoly társadalmi támogatottságot igényelnek úgy, hogy közben ne csorbuljon a magyar gazdaság felzárkózása.
Veres János elismerte, hogy az államháztartás reformja annak ellenére nem indult meg érdemben az elmúlt években, hogy az érintett területekben és a szükséges irányokban a parlamenti pártok szakértői között konszenzus van. “A nézetazonosság azonban a parlamentben eltűnik” – mondta.
Hangsúlyozta, hogy 2006 nyarán az önkormányzati, az oktatási és az egészségügyi rendszer reformjairól dönteni kell. “Aki nem teszi meg, az árt az országnak” – fűzte hozzá, elismerve, hogy ezek a “keserű” lépések vélhetően nem jelennek meg markánsan egyik párt választási programjában sem.
Nem értett egyet a radikális adócsökkentés lehetőségével Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt 15 évben 13 százalékponttal – az EU átlagával megegyező szintre – 38 százalékra csökkent az adóterhelés. Irreálisnak nevezett egy további, radikális adócsökkentést és az egyensúly egyidejű javítását. A felső szja kulcs 38-ról 36 százalékra mérséklésének Vértes András amúgy sem látja sok hasznát, mivel ez a magasabb jövedelműeknek kedvez. Ezzel szemben eredményes megoldásnak tartotta volna az adósávok eltolását.
Vértes András szerint bevezethető 2010-ben az euró Magyarországon, ehhez azonban szerinte sem halogatható tovább a jelenlegi formában finanszírozhatatlan államháztartás reformja. Kulcsidőszaknak nevezte a jövő évet, amikor egy rövid távú költségvetési kiigazítást kell kombinálni a reform megkezdésével. A kutató számításai szerint 2010-ig az államháztartás hiányát – tekintettel az adócsökkentések addig 2 százalékpontos hiánynövelő hatásával – a GDP 4-5 százalékával kell mérsékelni.
Az államadósság GDP-hez mért növekedését Vértes András gazdaságpolitikai hibának nevezte, de hangsúlyozta, hogy 5-6 százalékpontos emelkedés nem drámai és az EU 70 százalék körüli eladósodottsági átlagától így is jelentősen elmarad a magyar 60 százalék körüli mérték. Hangsúlyozta: számításaik szerint nincs ikerdeficit, az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiánya ugyan együttesen jelentkezik, de nincs közöttük kapcsolat.
