Bármilyen hihetetlen, csak a minap jelent meg az első magyar nyelvű öszszefoglaló munka az ISO 9000-es szabványról. Perry L. Johnson, ISO 9000: Hogyan feleljünk meg az új nemzetközi szabványoknak? című munkája. Ennek kiadásánál viszont többen is ott bábáskodtak a magyar minőségszakma vezető szakértői közül. Első ajánlója Vargay Zoltán, a Chinoin minőségbiztosítási igazgatója, az ISO 9000 Fórum elnöke volt. A lektori munkákat Molnár Pál, az Európai Minőségügyi Szervezet (EOQ) Magyar Nemzeti Bizottságának titkára és Varga Lajos, a Szenzor Rt. vezérigazgatója végezték. Varga Lajos vállalkozott az előszó megírására is.
A minőségbiztosítás iránt növekvő érdeklődés okát az első számú amerikai minőségi guru, J. M. Juran gondolata világítja meg, aki századunkat a termelékenység, a XXI. századot viszont a minőség évszázadának nevezte. Szerinte azoknak a vállalatoknak, amelyek világszínvonalon akarnak működni, a minőségirányítás területén forradalmi változásokon kell átmenniük.
Juran többek között azt ajánlja, hogy a felsővezetők maguk vegyék kézbe a minőségirányítást, pontosan úgy, ahogy a pénzügyeket is kézben tartják. A vállalati tervek tartalmazzák a minőségi célokat is. A minőségirányítást integrálni kell a vállalati szakirányításba. A minőségfejlesztésnek évről évre folyamatosan kell haladnia. Új mérőszámokat kell kidolgozni, amelyek a felsővezetők számára lehetővé teszik olyan jellemzők alakulásának figyelemmel kísérését, mint a fogyasztói elégedettség, a versenyképes minőség, a munkafolyamatok termelékenysége, a gyenge minőség költségei stb. Gondoskodni kell az alkalmazottak oktatásáról és széles körű részvételükről a munka megtervezésében és továbbfejlesztésében. A jutalmazási rendszert úgy kell átalakítani, hogy az vegye figyelembe a tevékenységi körökben és felelősségben bekövetkező változásokat.
Juran szavai elébb Japánban, majd Európában, főleg Nagy-Britanniában hullottak termékeny talajra. Az elsősorban onnan kiinduló ISO 9000-es (elődje a brit BS-5750-es szabvány volt) nemzetközi mozgalom ma már minden képzeletet felülmúlóan növekszik. A Nemzetközi Szabványosítási Szervezet (ISO) nemrégiben jelentette, hogy a tanúsítottan az ISO 9000-es szabvány alapján működő vállalatok száma meghaladta a százezret. Ennek az Európai Unió is ösztönzést ad a minőségügy területén hozott jogszabályokkal. A európai jogharmonizáció miatt Magyarországnak és a magyar vállalatoknak sincs más választásuk, mint ezeknek megfelelni. Az ISO 9000-es szabványnak való megfelelést igazoló okirat mindinkább belépőjegyül szolgál az európai piacra: ez a minimális követelmény, amit egy vállalatnak teljesítenie kell, hiszen így tudja igazolni, hogy képes az egyenletes színvonalú működésre.
Perry L. Johnson könyvét – a magyar kiadást előkészítő szaktanácsadók szerint – sokan forgathatják eredménnyel. Azok, akik csak most ismerkednek az ISO 9000-es szabványrendszerrel; az egyetemi hallgatók és a posztgraduális képzésben részt vevő szakemberek, akik tanulmányaik során kerülnek kapcsolatba a minőségirányítás vagy a minőségbiztosítás diszciplínájával; a minőségügyi tanácsadók; kis vállalatok tulajdonosai, menedzserei, akik meg akarnak ismerkedni a minőségszakma alapjaival; a nagyvállalatok vezetői és minőségfelelősei; s nem utolsósorban a közép- és felső szintű oktatók, akik bővíteni kívánják a szakterületen szerzett ismereteiket.
Azon becslési módszerek alapján, amelyeket Nyugat-Európában saját használatra dolgoztak ki – a nem megfelelő minőségű termékek és szolgáltatások miatt elszenvedett veszteség 1995-ben 450 milliárd forint körül volt Magyarországon. Körülbelül annyi, mint a rekordösszegű privatizációs bevétel. A könyv második fejezetében Anthony Coggeshal azt mondja: “Az ISO 9000 több, mint egy minőségügyi rendszer. Ez teljes irányítási rendszer. Az egyetlen totális minőségbiztosítási rendszer, amely működik.” Feltehető, hogy ezáltal hozzájárul a százmilliárdos minőségi veszteségek csökkentéséhez, miként remélhetően ez a róla szóló könyv is. (Perry L. Johnson: ISO 9000, Hogyan feleljünk meg az új nemzetközi szabványoknak? Panem – McGraw-Hill)
