Schmitt Pál szerint az új alkotmányban is szükség lesz az államfői kontrollra a jogszabályok felett. Az államfő a Heti Válasznak azt mondta, hogy a jelenlegi egyértelmű felhatalmazás idején inkább az egyensúly megteremtése vezérli. Szerinte eddigi elnöksége alatt azért nem kellett visszaküldenie törvényt, vétóznia, mert felelősséggel dolgozott a parlament, az elé terjesztett törvényjavaslatok kiállták az alkotmányosság próbáját.
A köztársasági elnök arra a kérdésre, hogy miért nem ment el Kolontárra a vörösiszap- katasztrófa másnapján, azt válaszolta: mindenki oda menjen, ahol dolga van. Mint mondta, megnyugvással látta, hogy a miniszterelnök, a miniszterek, a polgármesterek a helyszínre siettek, tették a dolgukat. Akkor ő legfeljebb együttérzéséről biztosíthatta volna az érintetteket, ami feladata, de úgy ítélte meg, ezt megteheti a sajtón keresztül, leginkább pedig ott, ahol a sérültek vannak. “Ezért aztán abban a pillanatban, amikor kórházba szállították őket, ott voltam köztük és végigjártam az intézmény mindhárom szintjét, az intenzív osztályt is beleértve”.
A közelgő ünnep kapcsán Schmitt Pál elmondta, meg sem fordult a fejében, hogy tizennégy évesen részt vegyen az 1956-os harcokban, október 23-án éppen egy edzésről ment hazafelé, amikor meglátta a Bem tér felé tartó tömeget, elment velük egy darabon egészen a Kossuth térre. Hozzátette, neki a megbeszélt időpontra mindig otthon kellett lenni,különben édesapja akár egy-egy nyaklevest is kiosztott.
Az államfő úgy vélekedett, Nagy Imre példakép. Mint mondta, “segítségével válhattunk azzá a néppé, amely kiverte a falból a legelső téglát”. “A másik pillanat, amelyet most ünneplünk, az, hogy 1989-ben összeomlott a rendszer, hogy október 23-án népköztársaságból köztársasággá váltunk, egyértelműen 1956-ban gyökerezik, ahogy az idei választásokon megtapasztalt példátlan összefogás is visszavezethető rá” – fogalmazott Schmitt Pál.
Az államfő közölte: hatvan éves koráig számára nem is létezett a politika. Arra a felvetésre, hogy a kádárizmusban államtitkár-helyettesi rangig vitte, azt válaszolta, hogy annak semmi köze nem volt a politikához. Hangsúlyozta, még egy szakszervezetnek vagy a KISZ-nek sem volt tagja soha, nemhogy a pártnak. Mint mondta, beszélt négy nyelvet, kétszeres olimpiai bajnok volt, szállodai vezető 17 évig, ezért esett rá a választás és lett a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára. Ez a tisztség viszont automatikusan együtt járt az Országos Testnevelési és Sporthivatal egyik alelnöki posztjával, ami pedig államtitkár-helyettesi rangot jelentett.
