Az úgynevezet Rato-törvényt még 1999-ben hozta meg a madridi parlament, s
kimondatlan célja az EdF francia áramszolgáltató spanyolországi
tulajdonszerzésének megakadályozása volt.
A később a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatójaként ismertté vált Rodrigo Rato
volt spanyol pénzügyminiszter nevéhez köthető jogszabály kimondja, hogy ha egy
külföldi cég 3 százaléknál nagyobb részesedést szerez valamely spanyol
energiavállalatban, akkor a madridi kormány a tulajdonszerzést követő két
hónapon belül korlátozásokat vezethet be a szavazati jogukra (Igaz, ilyenfajta
szavazatkorlátozó rendelkezést a lex Mol nem tartalmaz, a 10 százalékos
szavazati korlátot a cég alapszabálya rögzíti).
hogy a Rato-törvény aránytalanul korlátozza a tőke szabad áramlását, mert az
energiaellátás biztonságát más, a tőkeáramlást nem korlátozó eszközökkel is
biztosítani lehetne.
A Bizottságnál a labda
Az Európai Bizottság tavaly indítottkötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben „a közellátás
biztonságában különösen fontos vállalatokra vonatkozó törvény bizonyos
aktusainak módosítása”, vagyis az úgynevezett lex Mol-ügyben.
A Bizottság
kifogásolta a magyar törvénynek azt a rendelkezését, amelynek
értelmében egy stratégiai jelentőségű (víz- vagy energiaágazatot képviselő)
hazai cég megvásárlására tett vételi ajánlat esetén az ajánlatot kísérő üzleti
tervet az ajánlattevő vállalat legfelső vezető testületének még az ajánlat
magyar hatóságoknak való átadása előtt jóvá kell hagynia. Ez ugyanis Brüsszel
szerint azt jelenti, hogy az ajánlattévő vásárlási szándéka idejekorán
nyilvánosságra kerül, ami megfosztja a meglepetés erejétől az ajánlatot,
feltornázhatja a vételi árat és ezáltal meghiúsíthatja a felvásárlási
kísérletet.
Ez a rendelkezés Brüsszel szerint nem felel meg a magyar energia-
és vízellátás biztonságának legitim védelme szándékának és aránytalan is,
hiszen a kompetens magyar hatóságoknak ettől függetlenül joguk lesz a
vizsgálatra és szükség esetén a célvállalat üzleti tervének módosítására, ha az
ajánlatot megtették.
A Bizottság abban is kivetnivalót talált, hogy a Magyar
Energia Hivatal egy tagot kinevez az igazgatótanácsba, a végrehajtó testületbe
és a felügyelőbizottságba az energiaellátás szempontjából stratégiailag fontos
energiacégeknél.
