Az idén jelentkezőknek nincs könnyű dolguk. Az utóbbi hetekben, hónapokban akár naponta is újabb és újabb variációval állt elő a kormányzat a felvételivel kapcsolatban. Volt többféle keretszám, majd eltörölték az egész intézményt, 16 szakon csak tandíjas képzésről volt szó, majd ez megváltozott (ha valaki átlépi az irreálisan magasra húzott ponthatárokat, akkor mégis ingyen tanulhat), a hallgatói szervezetek az utcán és a tárgyalóasztalnál is próbálják mind a mai napig elérni a drasztikus forráskivonás leállítását és a „röghöz kötés” eltörlését.
Reform a pénz miatt
A felsőoktatás átszervezését (mások szerint szétverését) a kormányzat példátlan gyorsasággal erőlteti rá a rendszerre, a szlogenek szerint a minőség, valamint a diplomák munkaerő-piaci megfeleltetése miatt.
Mint írtuk, a felsőoktatás minősége önmagában azonban nem jelent semmit, csak politikai szlogen. Hogy mitől jó egy egyetem, azt ugyanis mintegy 200 paraméter írja csak le (a végzősök elhelyezkedési mutatóitól a Nobel-díjasok számán és a felmutatott tudományos teljesítményeken át az esélyteremtésig). A munkaerőpiac igényeire figyelni kell természetesen a képzések tervezésekor, de egy olyan korban, amikor a legmagasabb presztízsű munkakörök jó része öt-tíz éve még nem is létezett, ez nehezen megvalósítható. A diplomás munkanélküliség pedig csak egy hamis mítosz, az adatok épp az ellenkezőjét bizonyítják: a diplomások a legvédettebbek a munkaerőpiacon.
(Fotó: MTI / Matusz Károly)
A felsőoktatás átalakításának valós oka egyértelmű: a Széll Kálmán-tervben is meghirdetett drasztikus pénzelvonás.
A „reform” gyorsasága épp az érintettek jogait és érdekeit sérti. Azokét a diákokét, akik évek óta készültek a kiválasztott szakra, intézménybe, és most azt sem tudják biztosan, hogy indul-e az adott szak, megmarad-e az adott intézmény, amelyre március 1-jéig jelentkezniük kell. A dátum a kaotikus állapotok ellenére is csak két héttel tolódott ki.
Felvételi: péntekig
A 2013 szeptemberétől induló alap-, osztatlan és mesterképzésekre, illetve a felsőoktatási szakképzésekre március 1-jéig kell beadni postán vagy elektronikusan a dokumentumokat. 9 ezer forintot kell fizetni a felvételiért: ezért az összegért három szakot jelölhetnek meg a diákok, minden további képzésért plusz 2 ezer forintot kell fizetniük. Idén legfeljebb öt szakot lehet megjelölni.
A 2013-as felvételin maximum 500 pontot gyűjthetnek össze a jelentkezők: 200-200 pont jár a tanulmányi és érettségi eredményekért, ezen felül további 100 többletpont szerezhető nyelvvizsgával, emelt szintű érettségivel, szakirányú végzettséggel, versenyeredményekkel.
Akár államilag finanszírozott, akár fizetős szakot jelölt meg valaki a jelentkezési lapon, legalább 240 pontra van szüksége. A kormány ígérete szerint, aki ezt a szintet „veszi”, az bejut a felsőoktatásba. Ennek azonban gátat szab az adott intézmény kapacitásszáma (amit végül a kormány határoz meg). És van a kormány által megjelölt 16 (az utóbbi időben a legnépszerűbbnek számító) szak, ahol végül az emberi erőforrások minisztere által meghúzott (igen magas, 470 körüli) pontszámot kell teljesíteni.
Idén a felvételi követelményeket is megszigorította a kormány. 2013-tól például a bölcsészképzésekre már nem lehet bekerülni emelt szintű érettségi nélkül, de ugyanez a helyzet a társadalomtudományi szakokkal, több gazdasági és mérnöki képzéssel is, bár továbbra sem általános felvételi előfeltétel az emelt szintű érettségi. Két tantárgyból kell emelt szinten érettségizniük azoknak a diákoknak, akik állatorvosi, általános orvosi, gyógyszerészeti vagy fogorvosi képzésre szeretnének bejutni.
