Az egykori kultuszminiszter unokahúga, gróf Klebelsberg Éva több mint fél éve próbál hangot adni tiltakozásának, azt állítja, hogy engedélye és jóváhagyása nélkül bitorolták el a nevét az állami iskolafenntartás központi intézményéhez, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (KIK), és érdemi választ eddig nem kapott a kormánytól.
Klebelsberg Éva (Fotó: Puskas.hu)
Az örökös még tavaly nyílt levelet írt Hoffmann Rózsának, amelyben kifejtette többek között, hogy „az új szervezet szellemisége nem gróf Klebelsberg Kunóra, a nagy kultuszminiszterre emlékeztet, inkább egy pedellus-szakszervezet kisstílű végrehajtó szervezetére. Javaslom pl. Aczél György nevének használatát az Intézményfenntartó élére!”, és leszögezte, nem járul hozzá a névhasználathoz. Állítása szerint erre a levélre választ nem kapott, ezért a tiltakozását eljutatta Balog Zoltán emberierőforrás-miniszterhez is.
Iktatva
Hoffmann Rózsa azonban az FN24 kérdésére cáfolta, hogy nem válaszolt Klebelsberg Évának, a minisztérium a szokásos rendben iktatta is a december 28-án kelt válaszlevelét. Ebben többek közt azt írta az akkor még oktatási (azóta köznevelési) államtitkár, hogy „a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ névválasztását támogatta a kormányfő és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is. A néhai kultuszminiszter, akit a 20. század egyik legnagyobb politikusaként tisztelünk és az iskolaügy megújítása vonatkozásában példának tekintünk, közös meglátásunk szerint a leginkább méltó a 2013. január 1-jétől esedékes tanügyi változásokat végrehajtó intézet névadójának. Ennélfogva a kormány döntése a leszármazottakra éppen a tiszteletadás jele, nem a megaláztatásáé…”
Hoffmann Rózsa beszédet mond a Klebelsberg Intézményfenntartó Központban (Fotó: MTI / Beliczay László)
Amellett, hogy a levél létezését tagadja az örökös, annak tartalmával biztos nem ért egyet. December 31-én a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának kancellárjához fordult: „Tisztelt Kancellár úr! Egy feljelentést mellékelek Önnek a Magyar Állam ellen. 2012. december 31-ig egy fél év múltán sem kaptam választ az oktatási államtitkár asszonytól, dr. Hoffmann Rózsától levelemre. A nevemnek, illetve a nevünknek használata az állam által maga az árulás, az emberi jogaink elárulása. Nagybátyám, gróf Klebelsberg Kuno, Magyarország kultuszminisztere iskolákat és egyetemeket épített, és nem bezáratta azokat. Kérem, tiltsák meg a Klebelsberg névhasználatot, mivel én megtiltottam akár a Klebelsberg, akár a gróf Klebelsberg név engedélyem nélküli használatát.”
A névadásban az MTA az illetékes
Az oktatási tárca nem tart a nemzetközi bíróságtól. Hoffmann Rózsa lapunknak kifejtette, a jogszabályok értelmében – tekintve, hogy gróf Klebelsberg Kuno 1931-ben hunyt el – egyedül a Magyar Tudományos Akadémia illetékes a névválasztás jóváhagyására.
Cáfolta továbbá az iskolabezárásról szóló kitételeket is. „A jelenlegi kormány egyetlen intézményt sem záratott be, ellenkezőleg, hivatalba lépésének pillanatában ígéretet tett arra, hogy megmenti a települések népességmegtartó erejének, szellemi és kulturális központjának számító kisiskolákat. 2013. január elsejétől 676 faluban, községben vette át a fenntartást és a működtetést az állam, további 55 településen a fenntartói és a működtetői feladatokon a helyi önkormányzatokkal osztozik. Az állami felelősségvállalás gyakorlatilag 731 települést mentett meg a lassú pusztulástól.”
Klebelsberg Kuno (Fotó: Wikipédia)
Hosszú távon befolyásol
Arra nem tért ki az államtitkár, hogy a most készülő megyei tervek egyik nem titkolt célja az oktatási rendszer racionalizálása, amely – oktatáskutatók és az ágazati szakszervezetek szerint is – konkrétan iskola-összevonásokat, iskolabezárásokat fog jelenteni. Ezeket – mivel az intézmények már a központi rendszer részei – egy tollvonással elintézheti az állam. Ezt vetíti elő az is, hogy a KIK költségvetéséből több százmilliárd forint hiányzik. Másrészt eddig is zártak be, vontak össze, adtak át más, elsősorban egyházi fenntartásba iskolákat, csak eddig mindezt – az állam által támasztott gazdasági és jogi környezet nyomására – a helyi önkormányzatok hajtották végre. Ezután már az állam diktál is és végrehajt is.
Mindenesetre Hoffmann Rózsa úgy véli, hogy „a jelenlegi oktatáspolitika olyan értékeket képvisel és olyan, a nemzet jövőjét hosszú távon kedvezően befolyásoló célok megvalósítására vállalkozott, amire sok évtizede nem volt példa”.
Kicsinyes takarékosság és numerus clausus
A pécsi középiskolás szervezet nem ért egyet a köznevelési államtitkárral, összeállított egy képsorozatot klebelsbergi idézetekkel, amelyekkel azt bizonyítják, hogy az oktatásban éppen az ellenkezője történik annak, mint amit a gróf annak idején elképzelt. „Ha van valami érdemem a nemzeti ügy körül, akkor ez az, hogy a nagyvonalú takarékosság szükségessége idején áttörhetetlen gátat tudtam emelni az ellen, hogy a kicsinyes takarékosság be ne törjön a magyar művelődés kertjébe, hol épp a legkényesebb virágokat tarolta volna le” – idézik például Klebelsberg Kuno egyik gondolatát.
A magyar oktatást és kultúrát Trianon után felemelő, az ország GDP-jéből e területekre mai szemmel elképzelhetetlen arányú (10-15 százalék) forrást kiharcoló kultuszminiszter (aki a magyar nemzet megmentésének és felemelkedésének útját a kultúra, tudomány, oktatás, egészségügy, sport kiemelt fejlesztésében látta) megítéléséhez hozzátartozik ugyanakkor az is, hogy harcos híve és egyik fő képviselője volt az 1920-as úgynevezett numerus clausus törvénynek, amely az egyetemekről faji alapon szorította ki a zsidó fiatalokat.
