Belföld

Inflációs adatok, megosztott elemzők

Kereskedők szerint a forint gyakorlatilag nem reagált a szerdán közzétett 4,8 százalékos, novemberi inflációs adatra. Az elemzők megosztottak abban, hogy tartható-e a jegybank 2003. évi inflációs célkitűzése.

Szerdán reggel 14,31 százalékon nyitott a forint a sáv erős oldalán a bankközi devizapiacon, lényegében azonosan a kedd délutáni 14,36 százalékos záró pozíciójával. A reggel közzétett 4,8 százalékos kedvező novemberi inflációs adatra nem reagált a piac – mondják a kereskedők.


Ezek szerint az infláció növekedéséről közzétett korábbi becsléseket nem vették komolyan a piacon. Az euróval 236,30/45 forinton kereskedtek reggel, a keddi záró szint  236,45/50 forint volt. A dollár ára sem változott sokat, reggel 234,50/70 forinton kereskedtek vele az előző napi 234,30/50 forintos záráshoz képest.


A KSH jelentése szerint a fogyasztói árak novemberben az októberi szinthez képest nem változtak, a tavaly novemberit pedig 4,8 százalékkal haladták meg. Az év első tizenegy hónapjában az árak átlagosan 5,3 százalékkal voltak magasabbak, mint 2001 azonos időszakában. (A novemberi inflációs adatokról bővebben itt olvashat!)


Jegybanki célok, megosztott elemzői vélemények


Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója szerint az év egészében 5,2 százalékos fogyasztói infláció várható, ami igen jó eredmény a 2001. évi 9,2 százalékos indexszel összevetve. Hozzátette azonban, hogy a következő évre a dezinfláció megtorpanását várják, a GKI szerint 2003-ban az ideivel azonos lesz a fogyasztói áremelkedés éves mértéke. Ez önmagában nem okozna problémát, az azonban igen, ha a monetáris politika továbbra is szigorú marad, ami visszafogja a beruházásokat, és ezen keresztül a növekedést – állítja a GKI első embere. A kutató szerint éppen ezért a jegybanknak változtatnia kellene a 3,5 plusz/mínusz 1 százalékos 2003. évi inflációs célkitűzésen, amely – szavai szerint – nincs köszönőviszonyban a gazdasági valósággal. Úgy vélte, reálisabb volna a 4,5 plusz/mínusz 1 százalékos célkitűzés, amely lehetővé tenné a kamatok mérséklését.


Réczei Zoltán, a vezetőválás előtt álló Buda-Cash Brókerház elemzője ezzel szemben úgy ítéli meg, hogy a következő évben – a felső határon – teljesülhet az MNB által kitűzött cél, amelyhez az ideinél szigorúbb költségvetési és fiskális politika is hozzájárul majd. Az elemző szerint az idén a jegybank már nem változtat az alapkamaton, noha, mint mondta, az Európai Központi Bank kamatcsökkentése nyomán a piacon vannak ilyen várakozások. Réczei Zoltán a novemberi inflációs adatot megnyugtatónak nevezte, hozzátéve, hogy annak mértéke és összetétele egyaránt megegyezik az elmúlt hónapokban tapasztalt trenddel.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik