Az Európai Unió szigorú politikai és gazdasági követelményeket állít a tagjelöltek elé, melyeknek azok lázasan igyekeznek megfelelni. Kevés szó
esik azonban arról, hogy néha a tizenötök is le-lemaradoznak néhány területen. A Soros György nevével fémjelzett Nyílt Társadalom Intézet most megjelent jelentéssorozata gyakorlatilag a tagországok orra alá dörgöli, hogy egyes, a csatlakozni kívánó országoknak szabott feltételeket maguk sem képesek maradéktalanul teljesíteni. A monitoring-jelentések három témakörben fejtik ki, hol szükséges a felzárkózás mindkét oldalon. Ezek: a korrupció, az igazságszolgáltatás és a nemek közötti egyenlőség.
Ajánlás
A tanulmány nemcsak bizonyítja a tagok felkészületlenségét a korrupció és az ellene vívott harc terén, hanem ajánlást is megfogalmaz. Eszerint a koppenhágai szerződés megszűntével az uniónak szorosabb együttműködést kell kiépítenie az Európai Államok Korrupcióellenes Tanácsával.
Néha felkészültebb a csatlakozó
A tanulmány megállapítása szerint a majdani tagországokban a kommunizmus öröksége és a posztkommunista tradíció igen nyomos érv lehet amellett, miért virágzik a korrupció sokkal inkább, mit magában az Európai Unióban. A jelentés szerint komoly gond a korrupció Romániában és Bulgáriában, illetve Csehországban és Lengyelországban (Magyarországot nem említi.)
A jelentés készítői felhívják a figyelmet arra, hogy a tizenötök körében hiányoznak a korrupció fokának megállapításához szükséges mérőszámok. Így igen nehézkessé válik a tagországok és a jelöltek összehasonlítása. Ennek ellenére bizonyos jelekből sejthető, hogy a legnagyobb tagállamokban, mint Németország, Olaszország vagy Franciaország, a korrupció igen komoly méreteket ölt. E téren a legfelkészültebbnek tekinthető jelöltek bizony jobb helyzetben vannak, mint a korruptabb tagországok.
Igazságszolgáltatás
A jelentés a tagjelöltekkel kapcsolatban megállapítja, hogy szükség volna a bíróságok függetlensége és felelőssége közötti megfelelő egyensúly kialakítására. Bulgáriával, Csehországgal, Lettországgal és Romániával kapcsolatban megfogalmazza, hogy a végrehajtó hatalom túlzott mértékben gyakorol befolyást az igazságügy intézményeire. Magyarországgal kapcsolatban a bíróságok túlzott függetlenségét és ebből adódó átláthatatlanságát emeli ki.
A nemek közötti egyenlőség kérdése
Bár a csatlakozás pozitív folyamatokat indított el a nemek közötti egyenlőség terén, a korábban tapasztalt elmaradás sok helyütt még ma is él. A tanulmány a rossz példák között emeli ki Bulgáriát, ahol a nők a legutolsó felmérés szerint a közigazgatásban csupán a férfiaknak járó javadalmazás 69 százalékához jutnak hozzá. (Ez egyébként a legnagyobb szakadék ezen a téren a csatlakozó országokban.) A problémát csak tetézi a részmunkaidős foglalkoztatási gyakorlat hiánya, az elégtelen gyermeknevelési támogatások, valamint a drága közellátás.
