A kontroll.hu videójában jelentette be Balásy Gyula, a Lounge nevű kommunikációs birodalom tulajdonosa, hogy
Az önkéntes államosítás jelentősnek mondható innováció, de, hogy ebből az irányból jön, nem váratlan. A leköszönő kormányban a kommunikációs területet (ahogy a titkosszolgálatokat) Rogán Antal felügyeli, a minisztertől pedig személyesen sem idegen a feltalálás.
A Lounge-armada 2016 óta lényegében kizárólagos beszállítója volt a tág értelemben vett állami kommunikációnak. A G-nap itt is fontos határvonal: a Magyarországra nem érkező (mert érkezni képtelen) bevándorlóknak Magyarországon, magyarul üzenő plakátok még nem az övéik voltak. Azért rögzítsük: ahogyan az hatványozott logikai bukfenc volt, úgy a számos rokonunkra államilag rátelepített szorongás kezdete is.
A Stop Soros!-sal meg az Állítsuk meg Brüsszelt a 818-as út mellett, mert éppen itt oson kék plakátokkal viszont már nekik kell morálisan elszámolniuk, együtt az azóta elkövetett nemzeti konzultációkkal. Ők kezelték a kormányzatinak mondott pártpropagandát, a legtöbb ismert okból kommunikáló állami cég (mondjuk, a lottót népszerűsítő Szerencsejáték Zrt.) és az ismeretlen okból kommunikálók (mondjuk, a lakossági piacon monopolhelyzetben lévő, így reklámozáskor kizárólag adófizetői pénzeket herdáló MVM) költéseit is. Egy idő után hozzájuk csatornázódtak az állami kötődésű rendezvények is.
Az elkölthető keretüket a Covid és a háború előtt, álmosabb negyedévekben is 25 milliárd forintonként duplázták, amikor úgy tetszett szükségesnek. Ez nemcsak a korábbi színezetű kormányok, hanem még a korábban csak nekilendülő NER kommunikációs költéseinek is a sokszorosa. Nem véletlenül hasonlította Magyar Péter hétfőn az Akadémián a tudományos területekre el nem költött összeghez – de még sok mindenhez lehetne.
És mindeközben a Lounge szakmai versenyekre nevezett, szakmainak mondott konferenciák – ostoba, megvásárolt önmutogatások – vezető szponzorainak engedték be őket. Közös forintjainkból mindent megtettek azért, hogy valamelyik idecibált B-ligás sportvilágverseny csilliárdokból animált videójáért leessen egy elismerés. Ezekkel próbálták menteni, az alkalmazottaknak zsíros fizetésről zsíros fizetésre (persze: messze a piaci fölötti csekkekről beszélünk) elviselhetővé tenni az államilag kiszervezett, tömeges lobotómiát, és ezekkel próbálták a tulajdonosnak pihentetővé tenni az álmot a tihanyi, milliméterre vágott fű fölött lebegő betonnappaliban, amikor ott nehezedett el.
De rögzítsünk néhány tanulságot is a videós megszólalás mentén.
Honnan a bűnbánat?
