Élő Belföld

„Az oroszoknál is lehetnek iratok, ez nem legenda” – nyilvánosak az ügynökakták

Mohos Márton / 24.hu
Mohos Márton / 24.hu
Szerdán harminchat év után nyilvánosak lesznek az előző rendszerben ügynökként beszervezettek adatai.
  • Délelőtt fél tízkor sajtónyilvános eseményen aktiválják az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának honlapját a nyitottaktak.hu oldalt. A honlapon több tízezer egykori ügynök adatai lesznek kereshetőek.
  • Az eseményen Magyar Péter miniszterelnök, Ruff Bálint Miniszeterelnökséget vezető miniszter és Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter is részt vesz.
  • Szerdától az alábbi három dokumentumtípus lesz elérhető: a 6-os kartonok, a B (azaz beszervezési) -naplók és a H (azaz hálózati) -adattárak. A bővebb információt tartalmazó B (azaz beszervezési) -dossziék tartalma február 25-ig kerül nyilvánosságra.
  • Orbán Viktor volt miniszterelnök kedden közölte: őt is megpróbálták beszervezni sorkatonai szolgálata alatt, még a '80-as években, ám ő ezt visszautasította. A miniszterelnök vélhetően azért szólalt meg, mert a minap Panyi Szabolcs újságíró Friderikusz Sándornak adott interjúja nyomán felmerült felmerült az érintettsége.

Elindult, kereshető a nyitottaktak.hu

Szerda délelőtt 10 óra után élesedett az ügynökakták keresését lehetővé tévő honlap, a nyitottaktak.hu.

Ez a honlap azért született, hogy a magyar történelem különleges forrásait ismerhessék meg. Az 1945 és 1990 között működő politikai rendőrség a társadalom ellenőrzésének egyik legfontosabb eszközét jelentette. Ennek során a hivatásos állomány tevékenységét – a mindennapokban nem, vagy alig érzékelhető módon – hálózati személyek sokasága segítette. Őket szokás a köznyelvben ügynököknek nevezni. Célunk, hogy a most közölt források segítségével a széles nyilvánosság megtehesse az első lépést a közelmúlt e fejezetének megismerése felé. Ez alkalommal a politikai rendőrség hivatalos nyilvántartó rendszerében őrzött papír alapú és számítógépes források válnak kereshetővé. A jogszabályi előírásoknak megfelelően 2026. november 4-e után az ún. 6-os kartonok, a B-naplók és a mágnesszalagok “H” adattára lesz kereshető, 2027. február 25-ig pedig a Levéltárban őrzött B-(beszervezési) dossziék.
Érdemes hangsúlyozni: sajnálatos módon ezek a nyilvántartások soha nem voltak és már soha nem is lesznek teljesek. Sok forrás már 1990 előtt áldozatul esett a rendszeres és az alkalmi iratmegsemmisítéseknek. Ami viszont ezekből a nyilvántartásokból a Levéltárba került, azt teljes egészében közzétesszük ezen a honlapon

– ezzel a szöveggel fogadja a honlap a látogatókat.

A keresés előtt arra kérik a látogatókat, olvassák el az egyes forrástípusokról szóló rövid leírásokat, illetve tekintsék meg a források értelmezését segítő, néhány perces videókat.

Magyar Péter: Zsarolásokra, politikai visszaélésekre használhatták az aktákat

25-ször szavazta le a Fidesz-KDNP kormány az aktanyilvánosságra vonatkozó javaslatokat – mondta Magyar Péter, aki felelevenítette, hogy az Antall-kormány és a szocialista kormányok sem rendelkeztek erről, bár időről-időre botrányok voltak, például a Medgyessy Péter volt miniszterelnököt elérő D-209-es ügy.

Az, hogy nem történt meg a nyilvánosságra hozatal, zsarolásokra, politiai visszaélésekre adott lehetőséget a kormányfő szerint. Egyesek hozzáférhettek olyan iratokhoz, amelyekhez mások nem – mondta. Szerinte kitöröltethettek, kihúzhattak neveket a dokumentumokból az elmúlt hosszú évek során.

A vallásra, szexuális szokásokra vonatkozó adatok nem lesznek nyilvánosak. Az, hogy valakinek van hatos kartonja, még nem jelenti azt, hogy együttműködött az állambiztonsággal – hangsúlyozta Magyar Péter.

A legfontosabb felelősség azokat terheli, akik irányították a rendszert, a pártvezetőket, szolgálati vezetőket, tartótiszteket.

Mohos Márton / 24.hu

A teljes magyar társadalmat átszőtte a hálózat

Magyar Péter szerint aki azt gondolja, hogy az úgynevezett ügynökakták politikusok, művészek ügye csak, annak érdemes tudni, hogy a teljes magyar társadalmat átszőtte a hálózat.

Bányászok, tanárok, diákok is voltak a beszervezettek között, jelentettek iskolákból, üzemekből, templomokból, a szomszédokról.

A rendszer működésének legsúlyosabb következménye az volt, hogy a saját barátaikban, családtagjaiban, munkatársaikban sem tudtak sokan megbízni. Egy rosz mondat, egy rossz vicc tönkretehetett karriereket.

Magyar Péter szerint méltósággal kell kezelni az adatokat

Magyar Péter a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy sok ezren haltak meg a forradalomban 56-ban, utána az állambiztonség még nagyobb fordulatszámra kapcsolt. Eltagadott, elhazudott ígéret volt idáig, hogy megismerhetővé válnak a hálózati személyek – mondta a miniszterelnök, megismételve, először a hatos kartonokat közlik.

Azt kérte a nyilvánosságtól, hogy méltósággal és emberséggel kezeljék az adatokat, mert sok esetben elhunyt családtagokról lesznek most nyilvánosak az adatok. Hatvanezer név lesz kereshető pár percen belül.

Kifejtette, új kormány döntése nyomán sok új irat került ide minisztériumokból, háttérintézményekből, magánszemélytől.

Traumát feldolgozni megbeszélés, kérdések nélkül nem lehet

– mondta Magyar Péter.

Mohos Márton / 24.hu

„Ennél szélesebb körben nem hoztak sehol nyilvánosságra iratokat”

Cseh Gergő Bendegúz szerint ennél szélesebb körben nem hoztak sehol nyilvánosságra iratokat. Szerinte idáig azért nem hozták nyilvánosságra az iratokat, mert a politikai elit szereplőire és rokonaikra vonatkozóan sok érzékeny adat keletkezett volna, és ez visszatartó erő lehetett. Az igazgató ugyanakkor hansgúlyozta, hogy ő nem politikus, ehhez pedig politikai döntés kellett volna.

Magyar Péter szerint 2010 óta erre nem volt indok, a Fidesz kétharmaddal megtehette volna ezt, valamiért mégsem tették.

Az oroszoknál is lehetnek olyan iratok, amik innen hiányoznak – mondta az igazgató,

ez nem legenda,

az oroszok minden iratot bekérhettek, és erre volt is itt emberük. A moszkvai levéltárak lehetnek még információforrások.

A teljes életútjuk gyakorlatilag lekövethető lesz a hálózati személyeknek

Február 25-ig a beszervezési dossziékat is nyilvánosságra hozzák. Ezekben a beszervezett önéletrajza, a róla készült környezttanulmány is elérhető. Nyugtáktól, baráti kapcsolatoktól kezdve a teljes életútja gyakorlatilag lekövethető lesz a hálózati személyeknek.

Cseh Gergő Bendegúz kifejtette, 10 000 beszervezési dosszié van a levéltárban. De sok eltűnt, mert ezekben lehettek a kompromittáló adatok.

A hálózati adattárat a 70-es évek elejétől használták, ezek is nyilvánosak lesznek.

A hatos kartonokon a beszervezett személy pontos személyazonosító adatai (név, születési hely és idő, anyja neve, munkahelye, lakcíme) ismerhetők meg, amik mától elérhetők.

Az igazgató szerint a zsarolás legkülönféléb formáit használták a beszervezések során, például volt, akit beteg édesanyjával zsaroltak, hogy másképp nem kaphatja meg a gyógyszert,

150-160 ezer hálózati személy lehetett a Rákosi- és Kádár-korban.

  • Az 56-os forradalom idején sok irat megsemmisült,
  • a hatvanas években a Kádár-kori vezetők iratait tüntették el,
  • 88-89-ben pedig pánikszerűen történt iratmegsemmisítés.

60 ezer személyre maradt adat körülbelül.

Magyar Péter: 36 éves mulasztást kell most rendezni

Azért jöttünk az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába, hogy egy 36 éves mulasztást igazítsunk ki – mondta Magyar Péter miniszterelnök, aki a sajtótájékoztató előtt a levéltár irattárából jelentkezett be. A minisztériumokban, magánszemélyeknél tartott iratokat is már itt kezelik, és dolgozzák fel.

Cseh Gergő Bendegúz, a levéltár igazgatója közölte, az eredeti anyagokat megfelelő biztonsági körülmények között őrzik, függetlenül attól, hogy azok most nyilvánosságra kerülnek. Kifejtette, a személyes adatok mellett a hálózati személy tartó- és beszervező tisztjének nevét is megismerhetővé teszik, illetva azt, hogy milyen területen foglalkoztatták.

Az is rögzítve van, ha valakinek a beszervezése meghiúsult.

Olvasói sztorik