A Magyar Állami Operaház eddigi működését és a nemrég menesztett főigazgató, Ókovács Szilveszter munkáját kritizálta Harangozó Gyula, Kossuth-díjas táncművész, az Operaház örökös tagja. A művész súlyos problémákról, pénzbeli visszásságokról és módszeres félreállításokról beszélt a Blikknek.
Bízunk benne, hogy Ókovács leváltásával pozitív változások indulnak el az Operaház életében. Az örökös tagok közül azonban senki sem szeretné, ha azokat az embereket, akiket Ókovács juttatott pozícióba, egyszerűen átmentenék, és tovább működtethetnék az általa kiépített rendszert. Egyszóval nem kormányváltást, hanem rendszerváltást szeretnénk
– fogalmazott Harangozó, aki szerint Ókovács vezetése alatt egy olyan működési struktúra alakult ki az intézményben, amelyből hiányzott a szakmaiság, és amelyben nem volt helye az építő kritikának.
Beleszólt abba, ki lehet az Opera örökös tagja
A táncművész elmondása szerint az egykori főigazgató az elismerések, köztük az örökös tagság odaítélésébe is beleszólt.
Ókovács hűbérúrként kezelte az Operaházat, az örökös tagokat pedig a vazallusaiként. Több alkalommal önhatalmúlag változtatta meg az örökös tagság addigi alapszabályát.
Harangozó példaként említette, hogy Ókovács engedélyére is szükség volt ahhoz, hogy valaki örökös taggá válhasson. Ezenfelül a jelölésben is részt vett, noha normális esetben a tagság választ új tagot, ha megüresedik egy hely. A táncművész szerint ez garantálja a cím szakmai elismertségét és hitelességét.
„Az Operaház én vagyok”
Harangozó Gyula szerint Ókovács teljesen elzárkózott az építő jellegű kritikáktól és a szakmai párbeszédtől.
Ha egy örökös tag kritikát fogalmazott meg Ókovács módszereivel vagy vezetői stílusával kapcsolatban, azt ő az Operaház elleni támadásként értelmezte. Olyan volt, mint XIV. Lajos, aki azt mondta: »Az állam én vagyok«. Ókovács esetében ez úgy hangzott: »Az Operaház én vagyok«.
Ha nem tetszett neki a kritika, szankcionálta az érintett örökös tagot, ahogyan például Keveházi Gábor esetében is történt, mondta el Harangozó.
„Az évek során módszeresen eltávolított mindenkit, aki ellenvéleményt fogalmazott meg vele szemben. Azok közül, akikkel annak idején együtt kezdte a munkát, mára senki sem maradt az intézményben, egyedül a leghűségesebb vazallusa, Solymosi Tamás balettigazgató. Eközben sérelmezte a médiában megjelenő kritikákat, személyes szakmai párbeszédre azonban nem lehetett vele számítani még akkor sem, ha ő maga kezdeményezett ilyen beszélgetést, akár a sajtón keresztül is” – fejtette ki Harangozó a lapnak, hozzátéve: úgy tudja, Solymosi Kossuth-díját is Ókovács intézte el, ám azt nem sikerült elérnie, hogy a balettigazgató örökös taggá váljon.
A bukását okozó szabálytalanság csak a jéghegy csúcsa volt
A táncművész nem lepődött meg, hogy Ókovácsot végül pénzügyek miatt váltották le a Magyar Állami Operaház éléről.
Mi ezen egyáltalán nem csodálkozunk, hiszen az évek során számtalanszor tapasztaltuk, hogy az előadások műsorra tűzéséről és játszásszámáról az döntött, hogy éppen melyik vezetőségi tag részesülhetett az azok után járó jogdíjakból. Emellett, mint megtudtuk, nagyjából másfél évvel ezelőtt mindenféle indoklás nélkül a vezetőségi tagok fizetését is megduplázták. Mindezek fényében azt mondhatom, az a szabálytalanság, amelybe Ókovács végül belebukott, csupán a jéghegy csúcsa volt.
További érdekes cikkeink Kultúra címszó alatt:
Ő mutatta meg nekünk, hogy néz ki a kilencvenes évek – a 70 éves Danny Boyle 7 legjobb filmje
Ókovács Szilveszter: Nem akartam kultúrpápa lenni
Für Anikó: Az önsorsrontásig vagyok korrekt és becsületes
Ezek a borzongató filmek akkor is a fejünkben maradnak, amikor már kikapcsoltuk a tévét
Egy hétig a ChatGPT ajánlotta filmeket néztem – engem is meglepett az emberkísérlet vége
100 éve egy skót film előzhette meg egész Hollywoodot
Miért tartott 300 ezer évig feltalálni a vécét, és kedvesebbek voltak-e régen az emberek?
Gubancolás, kétnapos rasztázás – mit csinál egy extrémfodrász?
„A kultúra úgy csinál, mintha egy aktkép a múzeumban ne válthatna ki heveny szexuális érdeklődést”
