2022-ben egy Nógrád vármegyei vadász érdekes projektbe kezdett: vizet fakaszt a földből. A lépésre azután szánta el magát, hogy – elmondása szerint – a környékén található erdei források közül sokat betemettek az elmúlt évek sárlavinái, ezzel veszélybe sodorva a vadak ivóvízellátását. Tevékenységét saját Facebook-oldalán is közvetíti, ahol már több ezres követőbázist épített ki, beavatkozásai azonban nem maradtak kritika nélkül. A Nem víznek való vidék dokumentumsorozat stábja új kisfilmjében szakértőkkel együtt látogatott el a vízfakasztások helyszínére, hogy a felek megvitassák, szabad-e markolókkal beavatkozni a természetbe.
2022 nyarán láttam, amint egy szomjas őz jön le a hegyről a patakhoz, ami már rég volt száradva
– idézte fel a Nagy Zoltán, a Nagyvad Vadász és Természetvédő Egyesület elnöke, hogy mi ösztönözte vízfakasztó munkáinak elkezdésére.
A szomjas állat hiába ment a patakhoz, vizet ott nem talált. A hőségben lassan vánszorgott vissza az erdőbe, néhány lépésenként megpihent, majd teljesen összerogyott, mielőtt a fák árnyékába érhetett volna. Nagy Zoltán ekkor döntötte el, hogy cselekedni fog, egyből szerszámokat ragadott, és a patakhoz ment, ahol 1,5–2 méter iszapréteg eltávolításával sikerült előcsalnia a vizet a forrásból.
Azóta számos helyszínen járt el hasonlóképpen, tevékenysége azonban bizonyos aggályokat vetett fel a szakértők körében.
Vannak olyan területek, például láperdők, lápi ökoszisztémák, amelyek nagyon érzékenyek a beavatkozásokra
– véli Juhász Erika biológus, a Vízőrző Mozgalom önkéntese, aki szerint többek között emiatt is problémás lehet, ha civilek, szakértők bevonása nélkül kezdenek ilyen munkálatokba.
Hasonló véleményen van Németh András vízőrző is, aki kiemelte, hogy az ilyen vízfakasztások védett vagy védendő növények, akár egész populációk pusztulását is okozhatják. Nagy Zoltán viszont úgy gondolja, hogy ezt a kockázatot megéri egy patak helyreállítása, amivel vadak ezrei menthetők meg a kiszáradástól.
A vízhiány hazánkban jelentős problémának számít, az elmúlt években ezért számos civil kezdte el felvenni a harcot ellene. Az ilyen beavatkozások elvégzése előtt azonban fontos szakértők véleményét és segítségét kérni. A hazai vízhiányról és annak kezelési módszereiről lapunk korábbi cikkeiben részletesen beszámolt:
- Új tó született a kiszáradó Alföldön
- Gazdák szálltak harcba a sivataggá változó Alföld megmentéséért
- Szárad a Tisza: soha nem volt még ilyen alacsony a vízszintje
- Hamarosan félsivataggá válhat az Alföld egy része
- Elmaradt a Tisza áradása, és ez rossz hír az Alföldnek
- Vízhiányossá vált Magyarország – csak Budapestről évente 100 millió köbméter tűnik el
- Mostantól kiengedhetjük a Tiszát és a Dunát a földekre
- „Tévhit, hogy Magyarország vízben gazdag ország lenne” – ezt a Tisza jelenlegi arca is mutatja
- „A 24. órában vagyunk” – évtizedek után újra víz került a Sebes-Körös holtágába
- Alig ér boka fölé a víz: kiszáradóban van a Tisza vidéke
