Csütörtökön kezdődnek meg a magasrangú egyeztetések az MSZP és az SZDSZ koalíciós tárgyalásán, az MSZP-t Medgyessy Péter, Kovács László, Lendvai Ildikó és Juhász Ferenc, míg az SZDSZ-t Kuncze Gábor, Pető Iván, Fodor Gábor és Magyar Bálint képviseli. Egyelőre a két párt szakértői tárgyalnak a programok egyeztethetőségéről, személyi kérdésekről még nem esett szó.
A szakértők már fogalmazzák a majdani kormányprogram kiinduló szövegváltozatának tekinthető bekezdéseket, és a munkájuk során rajzolódik ki, hogy milyen kormányzati struktúra felelhet meg leginkább a program megvalósításához. A csúcsszintű egyeztetéseken tárgyalnak arról, hogy hány munkacsoport próbálja összehangolni a két párt programját, ki képviselje az MSZP-t és az SZDSZ-t, és milyen formában folytassák a megbeszéléseket.
Vita a földkérdésrőlA Fidesz és az MDF elfogadhatatlannak tartja, hogy az MSZP a jelenlegi hétről “három évre kívánja csökkenteni a külföldi magán- és jogi személyek földvásárlási moratóriumát” az EU-belépéstől számítva – mondta Pokorni Zoltán tegnapi sajtótájékoztatóján. Elmondása szerint Kovács László, az MSZP elnöke a Reuters hírügynökségnek arról nyilatkozott, hogy változtatni kívánnak az uniós tárgyalási stratégián: három évre akarják csökkenti a külföldiek földvásárlási moratóriumát, cserébe az unióból érkező agrártámogatás teljes összegéért. Kovács László szerint Pokorni Zoltán feltehetően rosszul értelmezte nyilatkozatát, “mert a helyzet pont fordított, mint amiről beszélnek”. Álláspontjuk szerint a Magyarországon letelepedő külföldiek földhöz jutásának határidejére megszabott három évet csak akkor kellene megadni az Európai Uniónak, ha az unió három évre csökkentené azt az átmeneti időszakot, amely alatt a magyar gazdák is megkaphatják a tagállamokkal azonos mértékű mezőgazdasági támogatásokat.
Tárcamatematika, személyi kérdések
Bár személyi kérdésekben még nincs hivatalos egyeztetés, több lehetséges miniszterjelölt szerepelt a hírekben. Korábban hat miniszterjelöltet már bemutatott a szocialista a párt: Bárándy Pétert az igazságügyi tárca, Csehák Juditot az egészségügyi, Juhász Ferencet a honvédelmi, Kovács Lászlót a külügyi, László Csabát a pénzügyi és Németh Imrét a mezőgazdasági tárca élére. Felvetődött, hogy a nyíregyházi polgármester Csabai Lászlóné feladata lehetne az önkormányzatok ügyeinek irányítása a Belügyminisztériumtól leválasztott testület élén. Az informatikai tárca élére többször felröppent Mandur László, az MSZP budapesti elnökének neve. Ehhez a tárcához azonban várhatóan az SZDSZ is ragaszkodni fog, mivel az informatikai fejlesztéseket eddig a szabaddemokraták erőteljesebben szorgalmazták.
Az egyeztető tárgyalásokon a tárcák leosztásáról nem esett szó, de az Origo úgy tudja, hogy az SZDSZ a “mérleg nyelve” szerep miatt legalább 4 tárcára mindenképpen igényt tart. A hírek szerint a szocialisták csak hármat szánnának koalíciós partnerüknek: a környezetvédelmit, a gazdaságit és az informatikait.
1994-ben a szabad demokraták 66 képviselője került be a parlamentbe. Akkor a belügyi, az oktatási és a közlekedési tárcát kapta az SZDSZ. Elképzelhető, hogy Kuncze Gábor nem lesz miniszter az új kormányban, egyik nyilatkozatában sem tért ki arra, hogy ismét igényt tartana a belügyminiszteri posztra. Az APEH élére többen Kupa Mihályt, a Centrum párt elnökét tartják esélyesnek.
Kormánystruktúra
Az MSZP-ben négy terv készült a minisztériumokról, s legkevesebb 11, legfeljebb 18 tárcát tartanának elképzelhetőnek. A legvalószínűbbnek az tűnik, hogy ugyanannyi miniszteri poszt marad a Medgyessy-kormányban, mint a jelenlegi kabinetben, viszont átalakul azok szerkezete. Az MTI szerint abban egyetértés kezd kibontakozni a koalíciós partnerek között, hogy “tiszta” tárcákat szeretnének, vagyis egyazon párt adja majd a minisztert és a politikai államtitkárt is.
A tervek szerint az egészségügyi tárcához kerülne a szociális terület a jelenlegi családügyi minisztériumtól, ez utóbbi tárcát újjászerveznék Munkaügyi Minisztérium néven. Nem vonnák össze viszont az oktatást és a kultúrát, s megmaradna az ifjúsági tárca is. Az elképzelések szerint a környezetvédelemhez kerülne a vízgazdálkodás – értesült a Magyar Hírlap.
A közlekedési minisztériumhoz az infrastrukturális fejlesztéseken kívül visszakerülne a távközlés, bár más elképzelések szerint ez az újonnan létrehozandó informatikai minisztérium területe lenne. A szocialisták különválasztanák az önkormányzatok irányítását a rendészeti feladatoktól, erre azonban kevés az esély, mivel az alkotmány szerint az önkormányzatok felügyelete a Belügyminisztériumhoz tartozik.
Fidesz-MDF – együtt vagy külön utakon?
Bár a nyilatkozatok alapján ellenzéki szerepre készülnek, még mindig nem jelentette be a Fidesz-MDF, hogy korábbi megállapodásuknak megfelelően külön frakciót alakítanak, vagy együtt maradnak. Pokorni Zoltán szerint mindkét megoldásnak sok előnye van, ezeket mérlegelik. A döntés azért fontos, mert ha egy frakcióban marad a két párt, akkor a ők tudják felmutatni a legtöbb mandátumot, így elviekben Mádl Ferenc köztársasági elnök dönthet úgy, hogy a Fidesz-MDF-et kéri fel kormányalakításra, de korábbi nyilatkozatok alapján erre minimális az esély.
A Fidesz keddi elnökségi ülésén személyi kérdésekről nem esett szó. Orbán Viktor jelenleg csak állandó meghívottja a párt elnökségi ülésének, Pokorni Zoltán pártelnöki mandátuma májusig szól. Pokorni szerint Orbán Viktor visszatérése a párt vagy a frakció élére elképzelhető, nem teheti meg ugyanis a jobboldal, hogy nem hagyja őt a politika középpontjában.
