Belföld

Magyarérettségi: konzervatív tételek

Korrektnek tartják az idei középszintű írásbeli magyarérettségi teszteket a tanárok és a végzős diákok egyaránt. Nehezen lehetett megoldani a feladatokat előzetes irodalmi ismeretek nélkül. A szaktanár szerint igazi klasszikus konzervatív érettségitesztet kaptak a végzősök.

Összességében nagyon korrektnek tartja az idei feladatsort Dávid Zoltán magyartanár. A Klebelsberg Kuno Gimnázium szaktanára úgy véli idén, hogy ellentétben a korábbi évekkel, amikor gyakorlatilag irodalmi lexikális tudás nélkül is megoldható volt a teszt, idén már nagyon nehéz előismeretek nélkül megoldani a feladatokat.

Úgy véli, a szövegértés rész feldolgozását kissé nehezítette a Nemes Nagy Ágnes által írt „áldiskurzus” élőbeszéd formátuma, de aki odafigyelt, könnyedén meg tudta válaszolni a feltett kérdések többségét. Volt néhány feladat azonban, ahol nem volt egyértelmű a kérdés, ahol azon kellett gondolkodni, azt kellett kikövetkeztetni, hogy milyen választ vár el a kérdésfeltevő a kijelölt szövegrészlet alapján. Az utolsó feladat, bár némileg szokatlan volt (itt két versről kellett megállapítani, hogy melyik 19. századi és melyik a 20. századi), de a megadott szöveg alapján könnyen megbírkóztak vele a diákok.

a megoldások az fn.hu-n!

Itt olvashatja a középszintű magyarérettségi megoldásait! A középszintű matekérettségi megoldásai kedden 13 órakor már olvashatók az fn.hu-n!

A szövegalkotás viszont kifejezetten egy konzervatív feladatsornak tekinthető, amit akár a nyolcvanas években is feladhattak volna. Dávid tanár úr ebben is azt a feladatösszeállítói törekvést érzi, hogy több tárgyi ismeretet követel a teszt a diákoktól. Csak úgy volt megoldható bármelyik tétel, ha valamilyen jártassága van a matúrálónak az irodalmi anyagban.

Az érvelés feladat számított például korábban a „klasszikus surranópályának”, ezt választották azok a diákok, akiknek kevés lexikális ismerete volt. Az idei kérdés, amely egy Szophoklész-idézettel volt kapcsolatban azonban nem volt megoldható anélkül, hogy ne ismert volna a vizsgázó különböző kultúrtörténeti korból származó irodalmi alakokat, műveket.

Fotó: Kummer János / fn.hu

Fotó: Kummer János / fn.hu

A Móricz Zsigond-novella elemezéséhez ismerni kellett a novellaelemzés szempontjait, és ráadásul azokat egy megadott szempontból – a művészi-stilisztikai megoldások az elbeszélői magatartásban – kellett alkalmazni. „Aki tanult irodalmat, annak nem volt nehéz ez a novellaértelmezés, aki nem nagyon tanult, az nyilván a megadott történetet fogja leírni még egyszer” – véli Dávid Zoltán

Az utolsó választható tétel (Csokani és Petőfi egy-egy álomról szóló versének összehasonlító elemzése) a „jó magyarosoknak” való feladat. Nem baj Dávid Zoltán szerint, hogy a megadott költemények nem tartoznak az ismert versek közé, az álom, mint klasszikus irodalmi toposz többször előkerült a tanulmányok során, és a szerzőkről is sokat tudnak a diákok.

A Klebelsberg Kuno Gimnázium végzősei közül többen idő előtt befejezték a tételek kidolgozását. Az fn.hu tudósítójának több diák elmondta, hogy nem okozott gondot a teszt, ilyenre számítottak. A legtöbben a novellaelemzést választották, de volt, aki az érvelést, és az összehasonlító verselemzés mellett döntött. Az egyik diák két éve is megírta a középszintű magyartesztet, most azt mondta, az ideit sokkal szimpatikusabb feladatsornak tartja, tudta is, csak nem volt elég ideje kidolgozni a kifejtős részt.

A kazincbarcikai Ságvári Endre Gimnázium érettségizői is megoldhatónak mondták a tesztet. Balla Árpád az fn.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy a szövegértés egyes kérdései nem voltak egyértelműek, ott elképzelhető, hogy emiatt hibázott. A második résznél az összehasonlító verselemzést választotta. „Érvelésben nem vagyok jó, novellát nem szeretek elemezni” – mondta. A borsodi városban a legtöbben az érvelést választották,még akkor is, ha esetleg nem volt meg a kellő tárgyi ismeret az esszé pontos kidolgozására. „Sokan kihagyták azt a részt, amikor a különböző kotrok embereszményére kellett példákat felhozni” – vágták át a tételkészítők által lexikális tudást kérő gordiuszi csomót. Kérdés,mire lesz mindez elég.

A csepeli Jedlik Ányos Gimnázium tanulója, Józsa Fruzsina emelt szintű érettségit írt. Kérdésünkre úgy fogalmazott, hogy egy-két kérdést kivéve egy erős középszintű tesztnek felelt meg a feladatsor. „Átfogó tudást igényelt, sok lexikális tudást, de nem voltak olyan kérdések,hogy mikor alapították ezt meg azt a folyóiratot” – tette hozzá.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik