Ha az Európai Unió szükségesnek ítéli a médiatörvény megváltoztatását, akkor azt elfogadjuk – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök külföldi újságíróknak a Reuters jelentése szerint. „Az Európai Unió tagja vagyunk, és vannak játékszabályok” – tette hozzá. Mindazonáltal ismét kijelentette, hogy az új magyar médiatörvény összhangban van az EU más tagjainak hasonló jogszabályaival, olyan országokéival, mint Franciaország, Németország vagy Hollandia.
Orbán Viktor nyilatkozatát a kormányszóvivő megerősítette, tehát nem a Reuters félrefordításáról van szó. Nagy Anna hangsúlyozta: a kérdés eldöntéséhez feltétlenül szükséges, hogy az Európai Unió és az Európai Bizottság alaposan megismerje a törvény szövegét és csak ezután lehet eldönteni, hogy egyáltalán szükséges-e annak megváltoztatása. Nagy Anna leszögezte, a korábban sokat kritizált pontok közül sok nem is szerepel a jogszabály szövegében. Folyamatos a párbeszéd az EU és Magyarország között a médiatörvény ügyében – tette hozzá a kormányszóvivő.
Csak akkor változtatnának, ha más tagállamok is megtennék?
Orbán Viktor szerint a magyar médiatörvény csak olyan jogi megoldásokat tartalmaz, amelyek tételesen szerepelnek más uniós tagállamok médiatörvényeiben, ezért elképzelhetetlen lenne a jogszabály bizonyos passzusainak megváltoztatása anélkül, hogy más tagországokat is ugyanezen passzusok megváltoztatására köteleznének. A miniszterelnök erről külföldi újságíróknak beszélt csütörtökön – tájékoztatta a kormányfő szóvivője az MTI-t.
Szijjártó Péter a közleményében beszámol arról, hogy Orbán Viktor európai uniós ügyekkel foglalkozó külföldi újságírókkal találkozott, akiknek a közelmúltban elfogadott új médiatörvénnyel kapcsolatban elmondta: az csak olyan jogi megoldásokat tartalmaz, amelyek tételesen szerepelnek más uniós tagállamok médiatörvényeiben; a törvényben egyetlen speciális magyar szabály sincs.
Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke és Orbán Viktor a Parlamentben, 2010. december 21. (Fotó: MTI)
„Éppen ezért az EU egyik legfontosabb értéke, a diszkrimináció-mentesség alapján elképzelhetetlen lenne a magyar médiatörvény bizonyos passzusainak megváltoztatása anélkül, hogy más tagországokat is ugyanezen passzusok megváltoztatására köteleznének” – rögzíti a közlemény.
A miniszterelnök a külföldi újságíróknak elmondta azt is, hogy a magyar kormány gazdaságpolitikai intézkedéseinek következtében sikerült 3,8 százalékra csökkenteni a 2010-es költségvetési hiányt, és ez jó alapot ad arra, hogy a költségvetés idei hiányát 3 százalékon tartsák.
„Orbán Viktor azt is világossá tette: szeretnénk, ha Magyarország új, végleges alkotmánya olyan világos közpénzügyi szabályokat tartalmazna, amelyek megakadályozzák, hogy Magyarországot az 1980-as évek második fele és az elmúlt nyolc év szocialista kormányzása után újra eladósítsák” – közölte Szijjártó Péter.
Korábban elzárkóztak a változtatástól
Karácsony előtt a miniszterelnök viszont még azt válaszolta arra a kérdésre, hogy hajlandóak-e változtatni a médiatörvényen, illetve a bírálatok után fontolgatják-e annak módosítását, hogy „eszünk ágában sincs”. A Hír TV Rájátszás című műsorában december 23-án megismételte: nincs olyan passzusa a magyar médiatörvénynek, amely valamelyik európai uniós tagállam médiaszabályozásában ne lenne benne. Ez egy európai törvény – mondta.
Az MSZP az Alkotmánybírósághoz fordul
Az MSZP az Alkotmánybírósághoz fordul a tavaly év végén elfogadott médiatörvény miatt – jelentették be csütörtökön. A szocialisták a jogszabály teljes megsemmisítését kérik a testülettől, mivel azt részleteiben javíthatatlannak tartják.
Lendvai Ildikó szocialista országgyűlési képviselő Mandur László frakciótársával közösen tartott sajtótájékoztatón öt fő kifogást emelt a médiatörvénnyel szemmel. Az ellenzéki képviselő a kritikák közé sorolta, hogy a jogszabály nem csak paragrafusaiban, de általánosságában is szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a sajtó- és szólásszabadságot. Kifogásolta továbbá, hogy a médiahatóság egyoldalú politikai összetételben áll fel, aminek hatása a „közszolgálat gyarmatosításában” már meg is mutatkozott.
Az MSZP emellett túl szélesnek találja a törvény hatályát, továbbá szerintük jogbizonytalanságot okozhatnak a törvényben szereplő „gumiparagrafusok”, illetve a jogszabályra való felkészülési idő hiánya – húzta alá Lendvai Ildikó.
Szilveszterkor jelent meg a Magyar Közlönyben
A médiatörvényt a Magyar Közlöny december 31-i számában tették közzé. A jogszabály legtöbb pontja január elsején lépett hatályba.
Két héttel korábban, a kormánypárti képviselők szavazataival fogadta el a parlament a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslatot. A médiatörvény szabályozza a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogköreit, meghatározza a médiapiaci szereplők jogait és kötelességeit, valamint rendelkezik a rájuk kiróható szankciókról is. Hatálya minden médiumra, azaz a televíziók és a rádiók mellett a lapokra, a hírportálokra és internetes újságokra is kiterjed. Így az Országos Rádió és Televízió Testület jogutódjaként működő médiatanács jogsértés esetén bármely médiumot bírsággal sújthat, ha az megszegi a médiatörvényt vagy a november elején elfogadott médiaalkotmány rendelkezéseit.
200 millió is lehet a bírság
A jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiumok esetében a bírság összege 200 millió forintig, más médiaszolgáltatóknál 50 millió forintig terjedhet. Az országos napilapokra és internetes sajtótermékekre legfeljebb 25 millió, a hetilapokra és folyóiratokra 10 millió forint bírságot róhat ki a médiahatóság, a médiumok vezetőire pedig maximum 2 millió forintot.
A médiatörvény számos egyéb rendelkezése mellett jelentős befolyásoló erővel rendelkezőnek minősíti a legalább 15 százalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkező televíziókat, rádiókat, és a műsorkvótákkal kapcsolatban több előírást fogalmaz meg. Így kimondja, hogy az RTL Klub és a TV2 reggeli és esti, valamint a Neo FM és a Class FM reggeli hírműsoraiban a „demokratikus közvélemény tájékoztatását nem szolgáló” bűnügyi híranyag éves átlagban nem lehet hosszabb terjedelmű a műsor időtartamának húsz százalékánál.
Többségben a magyar zene
A műsorkvótákkal összefüggő rendelkezés az is, hogy a rádióknak legalább 35 százalékban magyar zenét kell játszaniuk, és a felvételek negyedének 5 évnél újabbnak kell lennie.
A gyermekek és a kiskorúak védelme érdekében a televízióknak és a rádióknak műsoraik többségét kategorizálniuk kell. A törvény – a korhatárra tekintet nélkül megtekinthetőktől az egyáltalán nem közölhető műsorszámokig – hat kategóriát állapít meg, rögzítve, hogy az egyes kategóriákba tartozó műsorok mely idősávban sugározhatók.
A szabályozás alapján a televíziókban és a rádiókban a reklámok óránkénti időtartama egyetlen egész órától egész óráig tartó időszakban sem haladhatja meg a 12 percet. A közszolgálati médiumokban óránként az eddiginél kettővel több, 8 perc reklám engedélyezett.
A médiatörvény kimondja, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap forrásaiból támogatja a közmédiumok feladatainak ellátását, támogatja és elvégzi műsorszámaik előállítását, megrendelését, megvásárlását, tájékoztatási és egyéb tevékenységüket. Az alap gyakorolja a közszolgálati médiavagyon tulajdonosi jogait is. Költségvetését az Országgyűlés hagyja jóvá, kezelője a médiatanács, vezérigazgatóját a médiatanács elnöke nevezi ki.
A közmédia finanszírozására szolgáló összeg elosztásáról a – közmédiumok vezérigazgatóiból, az alap vezérigazgatójából és az Állami Számvevőszék elnöke által delegált két tagból álló – Közszolgálati Költségvetési Tanács dönt minden év szeptember végéig.
MTI, a hírgyár
A jogszabály értelmében a közszolgálati rádiós és televíziós hírműsorok gyártása és a közszolgálati médiumok hírportáljának működtetése a jövőben az MTI feladata lesz. A médiatörvény értelmében a közszolgálati médiaszolgáltatók tulajdonosa a Közszolgálati Közalapítvány. Kezelő szerve, a kuratórium hat tagját az Országgyűlés választja, az elnököt és további egy tagot a médiatanács delegál, mindegyikük mandátuma kilenc évre szól.
A kuratórium választja meg a közmédiumok vezérigazgatóit. A közmédiumok ügyvezetését a közös felügyelőbizottság ellenőrzi; elnökét és három tagját a kuratórium választja, egyet a munkavállalók. A törvény alapján az NMHH autonóm államigazgatási szerv, költségvetéséről az Országgyűlés dönt, elnökét – aki egyben a médiatanács elnökjelöltje – a miniszterelnök kilenc évre nevezi ki.
A médiatanács elnökét és négy tagját a parlament egyidejű listás szavazással, kétharmados többséggel választja. A médiatanács ellátja az állami tulajdonban lévő frekvenciákat használó médiaszolgáltatási jogosultságok pályáztatásának feladatait, műsorfigyelő szolgálatot működtet, ellenőrzi a hatósági szerződések megtartását, kezdeményezi a fogyasztóvédelemmel és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmával kapcsolatos eljárásokat, médiapiaci ágazati vizsgálatot folytat le. A médiahatóság elnöke rendeletet adhat ki.
A médiatörvény elfogadásával a Ház arról is döntött, hogy a digitális átállásnak az idei év vége helyett 2012. december 31-ig kell megvalósulnia. Ha az ehhez szükséges feltételek nem biztosíthatók, a digitális átállásnak legkésőbb 2014 végéig kell megtörténnie.
