Belföld

Törvényt sért Orbán kérdőíve

Az adatvédelmi biztos szerint a személyes adatkezeléssel járó Szociális Konzultáció miatt megrendülhet az állami nyilvántartások működésébe vetett bizalom.

Az adatvédelmi biztos végzett a kormány szociális konzultációs kérdőívén szereplő vonalkódok és adatok vizsgálatával. Korábban Jóri András azért indított vizsgálatot, mert többen panaszt nyújtottak be hozzá a kipostázott kérdőíveken szereplő – azonosítást könnyítő – adatok miatt.

A biztos állásfoglalása szerint sérti a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényt a Szociális Konzultáció keretében végzett adatkezelés, mert nem biztosítja az érintettek személyes adatok védelméhez fűződő jogát. A beérkezett kérdőívek személyes adattartalmát ezért törölni kell.

Titkos adatokat kezel

Az előző – alkotmányozással kapcsolatos – konzultációhoz képest az a különbség, hogy a visszaküldhető íven most szerepel a válaszadó neve, valamint két vonalkód is. Szijjártó Péter elmondása szerint az egyik vonalkód a borítékolást segíti és személyes adatot nem tartalmaz, a másik pedig a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által generált azonosító szám, ami a válaszok feldolgozását segíti majd. Hozzátette: mivel minden egyes válaszadóhoz külön kód tartozik, így a visszaélést is megnehezíti, amivel az állampolgárokat védik. A személyes adatok kezelésére, a válaszok feldolgozására és az eredmények összesítésére a kormány tehát a KEK KH-t jelölte ki.

A választópolgárok véleményének megismerése a magyar jogban közvélemény-kutatásnak minősül, aminek adatkezelési szabályait pedig pontosan meghatározza a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló törvény. A konzultáció kapcsán alkalmazott eljárás miatt Jóri András szerint az e törvényben meghatározott garanciák – a teljes anonimitás követelménye, az érintett véleménye, valamint név- és lakcímadatai összekapcsolásának tilalma – nem érvényesültek.

A kérdőív felső részén található vonalkód a kérdőívet egyedivé, személyhez kapcsolhatóvá teszi, így lehetőséget ad egy úgynevezett „különbség-adatállomány” összeállítására is, vagyis személyhez kötötten annak nyilvántartására, hogy ki nem küldte vissza a kérdőívet.

A Szociális Konzultáció adatkezelésének számos eleme sérti tehát az érintettek személyes adatok védelméhez fűződő jogát. Jóri felszólította a KEK KH-t a személyes adatok kezelésének leállítására. Az adatvédelmi biztos lapunknak elmondta: „Mivel a beérkezett íveket beszkennelik az adatok feldolgozásához, ezt a továbbiakban úgy kell megtenniük, hogy a személyes adatok – a név, a lakcím, a vonalkódok, az aláírás és az e-mail cím – ne látszódjanak a digitalizált változaton. Az eredeti íveket pedig a felszólítást követően harminc napon belül meg kell semmisíteniük. Amennyiben ez nem történik meg, közigazgatási határozattal rendelem el a megsemmisítést.”

Mire is vártak választ

A kormány májusban postázta ki minden 16. életévét betöltött állampolgárnak a szociális konzultációs kérdőívet, melyen tíz kérdésben foglalta össze a konzultációt érintő témaköröket. A kormányzati közvélemény-kutatás félmilliárd forintba került, és 8,3 millió állampolgár kapta meg, ebből 225 ezer a tizenhat és tizennyolc év közötti.

Fotó: Honéczy Barnabás / MTI

Fotó: Honéczy Barnabás / MTI

Kérdésünkre, hogy mi a véleménye a 16-17 éves fiatalok megkereséséről, Jóri azt válaszolta: „Ez a tény önmagában nem lenne jogsértő, de mivel az egész konzultációt jogsértőnek ítéltem, így a rájuk vonatkozó személyes megkeresés is az.”

A június 15-én záruló konzultációban a kormány választ vár többek között arra, hogy segéllyel vagy munkalehetőséggel kellene-e segíteni a munkanélkülieket, hogy bevezessék-e a védett kor intézményét, ami az 55 éven felüliek munkavállalását érintené, vagy hogy az állam szorítsa-e keretek közé a közműszolgáltatók magánérdekeit. A devizaalapú lakáshitellel rendelkezőket az a kérdés érintette, amely felteszi: kell-e segítséget nyújtania az államnak annak érdekében, hogy a devizaalapú lakáshitelt felvett családok ne kerüljenek utcára
Korábban Szanyi Tibor MSZP-s képviselő azt tanácsolta, hogy lehetőség szerint adjon mindenki semleges válaszokat, vagy küldjék az MSZP-nek a kitöltött kérdőívet. Ezt arra alapozva mondta, hogy mivel ők nem ismerik a vonalkódok adatait, így őket valóban csak az emberek véleménye érdekli.

A vegyipari érdekvédelem (VDSZ) felhívására pedig számos szakszervezet és civil csoport gyűjti a konzultációs íveket, melyekből azok újrahasznosítás után a befolyt összeget a Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítványnak ajánlja fel.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik