Szidják itthon a BKV-t, mert a járatok időnként késnek, esetleg kimaradnak, a buszok beadják az unalmast, a kilométer hosszú mozgólépcsők leállnak.
De meg kell látni a rossz dolgokban a jobbik oldalt is, hiszen ezek mind a napi testmozgást segítik elő, amire egyébként is szüksége van a szervezetnek. Sőt, stresszlevezetésre is jól jönnek, vagy akár egy-egy késést is a melóhelyről erre lehet kenni.
De nálunk inkább a dühöngés marad, ahelyett hogy példát vennénk a szerbektől, akik nem hagyják magukat és még arra is hajlandóak, hogy az ellenkező irányba haladó mozgólépcsőn felfelé cammogjanak.
Így kell ezt csinálni, boldog önelégült mosollyal és elfogadni, hogy a világ nem mindig mozdul arra, amerre mi szeretnénk.
