Belföld

A magyarok tizede hiszi, hogy már élt

A világ lakosságának fele hisz feltétlenül egy isteni lény létezésében, szemben azzal a 18 százalékkal akik nem, s csaknem ugyanennyien bizonytalanok ebben a kérdésben – áll egy friss felmérésben. Hasonlóképpen, a válaszadók fele véli úgy, hogy van túlvilág, míg a másik többiek szerint elmúlás követi a létet vagy egyszerűen nem tudják, mi következik utána.

A Reuters News számára készült legfrissebb Ipsos felmérés szerint tízből négyen (41 százalék) hisznek az emberi evolúcióban, 28 százaléknyian az isteni teremtésben, míg a világ népességének 31 százaléka nem tudja, melyikben higgyen. 23 ország 18 829 felnőtt válaszadóját kérdezték meg.

A világ lakosságának 51 százaléka hisz az isteni létezésben: az Isten, mint Legfelsőbb Lény vagy több istenség létében. Tízből ketten nem hiszik, hogy volna Isten, vagy több istenség, s tízből hárman bizonytalanok, míg 17 százaléknyian néha hisznek, néha nem. Leginkább Indonézia (93 százalék), Törökország (91 százalék), Brazília (84 százalék), Dél-Afrika (83 százalék) és Mexikó (78 százalék) lakói hisznek feltétlenül Isten létében. Több isten létében leginkább India (24 százalék), Kína (14 százalék) és Oroszország (10 százalék) polgárai hisznek.

Javarészt Franciaország (39 százalék), Svédország (37 százalék), Belgium (36 százalék), Nagy-Britannia (34 százalék), Japán (33 százalék) és Németország (31 százalék) válaszadói állítják, hogy nem hisznek Isten létezésben.

Sok magyar hisz a lélekvándorlásban

A világ lakosságának kicsivel több, mint a fele (51 százalék) szerint van túlvilág: negyedük hisz valamiféle halál utáni folytatásban, de nem kifejezetten mennyben vagy pokolban; tízből ketten vélik úgy, hogy a mennyországba vagy pokolra jutunk. 7 százalék viszont gondolja, hogy működik a reinkarnáció, 2 százalék szerint pedig mennyország ugyan létezik, de pokol nincs (az Egyesült Államokban ez az arány 4 százalékos). Negyednyien mondják, hogy a létet elmúlás követi, míg ugyanennyi ember nem tudja, mi történik a halál után.

A túlvilágban igen, mennyben és pokolban nem, leginkább Mexikó (40 százalék), Oroszország (34 százalék), Brazília (32 százalék), India (29 százalék), Kanada (28 százalék) és Argentína (27 százalék) lakói hisznek. Hogy mennybe jutnak, vagy pokolra kerülnek, leginkább az indonézek (62 százalék), a dél-afrikaiak (52 százalék), a törökök (52 százalék), az Egyesült Államokban élők (41 százalék) és a brazilok (28 százalék) vélik.

Magyarországon a megkérdezettek 13 százaléka hisz a lélekvándorlásban, őket Brazília, Mexikó, Japán, Argentína és Ausztrália válaszadói követik.

A válaszadók egynegyede nem tudja, mi lesz velük a haláluk után, köztük a legtöbben Svédország (41 százalék), Németország (37 százalék), Japán (37 százalék), Oroszország (36 százalék) és Kína (34 százalék) polgárai. A válaszadók egynegyede tartja úgy, hogy elmúlás követi a létet, ők leginkább Dél-Koreában, Spanyolországban Franciaországban, Japánban és Belgiumban élnek.

Hét nap vagy évmilliók?

Számtalan vita témája volt már, hogy vajon egy szellemi erő teremtményeiként, vagy természetes és fokozatos egyedfejlődés eredményeként vagyunk a Földön.

Tízből négyen evolúcionistaként úgy vélik, hogy az emberiség egy hosszú folyamat eredményeként olyan alacsonyabb rendű fajoktól, mint a majmok származik. Akik leginkább így vélik, Svédország, Németország, Kína, Belgium és Japán válaszadói.

Tízből hárman vallják magukat szerte a világban teremtéshívőnek, s hiszik, hogy az emberiség egy magasabb szellemi erő, Isten teremtménye, s nem gondolják, hogy olyan alacsonyabb rendű fajoktól származnánk, mint a majmok. Ebben a vélekedésben Szaúd-Arábia (75 százalék), és Törökországban, Indonéziában, Dél-Afrikában is a válaszadók fele nyilatkozott hasonlóan. A világ népességének majd’ harmada viszont egyszerűen nem tudja, miben higgyen.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik