Az elemzés szerint a konfliktus fő politikai haszonélvezője helyi szinten Eszes Tamás, a Véderő gyöngyöspatai polgármester-választásra készülő egyik vezetője, országosan pedig a Jobbik, amely parlamentbe kerülése után lendületét vesztette, így az elmúlt év vége óta ismét elsősorban a romaügyre koncentrálva igyekszik megerősíteni saját szimpatizánsait. Világosan látható, hogy a feszültség gerjesztése a Jobbik és más, részben a párthoz kötődő szélsőjobboldali szervezetek politikai érdeke.
A gyöngyöspatai eset főbb elemeiben nem példa nélküli sem Magyarországon, sem a térségben – hívja fel a figyelmet a PC: az elmúlt 4-5 évben számos hasonló eset történt Kelet-Európában. A probléma mélyebb okai szerintük a cigányság alacsony fokú integráltságában, a vidéki elszegényedésben és a közbiztonság romlásában, valamint az ezzel kapcsolatos félelmek erősödésében, a rendfenntartó hatóságokban megrendült állampolgári bizalomban, a jogalkalmazók félkatonai szervezetekkel szembeni hezitáló magatartásában, valamint a minderre politikát építő szélsőjobboldali törekvésekben keresendők.
A kormány számára elsősorban az jelent nehézséget, hogy még a kampány során gyors és egyszerű megoldást ígért a vidéki közbiztonsággal és a gárdajelenséggel kapcsolatban, holott ezek a gondok rövid távon nem oldhatók meg, és pusztán büntetőjogi eszközökkel nem kezelhetők. A betarthatatlan ígéretek csak az elvárásokat növelték – írják.
Az ügy iránti nemzetközi figyelem a Political Capital szerint azért nagy, mert a nyugat-európai országok, valamint az Egyesült Államok és Kanada – ahogyan azt 2010-ben a romániai cigányok Franciaországba vándorlására adott reakció is mutatta – a romaintegráció problémájának áthárításától tartanak. A gyöngyöspatai eset után is megindult roma migrációra kockázatként tekintenek Nyugaton, ezért nemzetközi szinten fokozódni fog a kelet-európai országokra gyakorolt nyomás a romaintegráció ügyében. A magyar elnökség végére elfogadni tervezett uniós romintegrációs keretprogram is ezt a célt szolgálja.
A radikalizálódás nem egyoldalú, a folyamatos provokációnak kitett cigányok egyes csoportjai egyre erőszakosabban reagálnak, miközben tovább növekszik a többség cigányellenessége is. A jelenlegi helyzetben, rövidtávon legfeljebb csak feszültségek enyhítésére van lehetőség – vélekednek. A szereplők részéről látványosan hiányoznak azonban a másik fél irányába tett gesztusok: minden érintett kizárólag a saját vélt igazságából indul ki. Az ellenzéki pártok mindegyike megpróbálja pártpolitikai célokra felhasználni a helyzetet, a kormány leginkább az ellenzékre mutogat, a roma érdekképviselők és a jogvédők nem tesznek gesztusokat a többségi társadalom irányába és viszont, így azonban aligha várható kibontakozás.
