Egy átlagos magyar felnőtt szerint Magyarország lakosságának hetede-ötöde roma, továbbá 10-12 százaléka zsidó, illetve ugyanennyi a határon túli magyar, 6 százaléka kínai, 2-2 százaléka arab, illetve afrikai, vagyis egy átlagos magyar szerint a többségi társadalom tagjai alig vannak valóban többségben Magyarországon – ez derül ki a TÁRKI 2011 áprilisa és júniusa között végzett kérdőíves kutatásából.
Habár a felnőtt magyar lakosság véleménye alapján összességében az ország lakosságának csaknem fele cigány, zsidó, határon túli magyar, kínai, arab vagy afrikai származású, tényleges arányuk a különböző tudományos becslések szerint összesen körülbelül 15 százalék, vagyis mindegyik csoportot jelentős mértékben felülbecslik a válaszadók.
Jobbikos alulbecslés
Bár – a kutatók szerint – joggal feltételezhetnénk, hogy a politikai pártpreferencia összefüggést mutathat azzal, ahogyan a kérdezettek elképzelik az ország különböző csoportok mentén való összetételét, az eredmények szerint egyedül a határon túli magyarok arányának megbecslésében találhatunk különbséget az egyes pártok szimpatizánsai között: a Jobbik-szavazók valamivel alacsonyabbra becsülik ennek a csoportnak az arányát a többi párt szavazóihoz képest.
Az ismerős felnagyít
A vizsgált csoportok tagjainak személyes ismerete a kínaiak, az arabok és a zsidók arányának becslésében befolyásolja a kérdezetteket: azok, akiknek van ilyen ismerősük, rendre kissé magasabbra becslik az említett csoportok lakosságon belüli arányát.
Mindezek mellett úgy tűnik, hogy a kérdezettek társadalmi-gazdasági helyzetétől függ leginkább az, hogy magasabbra vagy alacsonyabbra becsüli valaki az egyes csoportok lakosságon belüli arányát. A magasabb iskolai végzettségűek és a jobb anyagi helyzetűek, ha kevéssel is, de jellemzően alacsonyabb százalékot tippeltek az említett csoportok arányának kérdésében, mint a kevésbé iskolázott, kevésbé jó anyagi helyzetű válaszadók.