Kiváló katonák, mert jó civilek

Bauer Tamás: Magyar Péter hatalomban

Magyar és Tisza párti képviselőtársai előbb, már júniusban az Európai Parlamentben vették át mandátumukat, és máris fontos ügyekben kellett szavazataikkal állást foglalniuk. Nyomban el is tértek a néppárti frakció, vagyis a demokratikus jobbközép álláspontjától, amelyhez pedig oly büszkén csatlakoztak, s ahol olyan lelkesen fogadták őket. Amikor az Európai Parlament állásfoglalásban követelte a Bizottságtól a keményebb fellépést az Orbán-kormánnyal szemben, Magyarék tartózkodtak a szavazástól. Erről nyilatkozva Magyar azt mondta, hogy ő sem, és a Tisza Párt egy képviselője sem fog soha Magyarország ellen szavazni. Ő is azonosítja az Orbán-kormányt Magyarországgal. Legutóbb a néppárti frakcióban jelenléte alapján arra törekedett, hogy partnereket szerezzen annak a magyar biztosjelöltnek a frakció általi támogatására, aki bővítési biztosként nem az EU, hanem az Orbán-kormány politikáját követte a Nyugat-Balkánon az elmúlt ciklusban, és akinek jóváhagyására csak így lehet esély. Eszerint is az Orbán-kormány szándékait képviseli az Európai Parlamentben.

Mint ismeretes, Magyarék rendszeresen és következetesen kiszavaznak a Néppártból az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos szavazásokon, legyen szó Ukrajna katonai vagy pénzügyi támogatásáról, vagy éppen a putyini állammal szembeni szankciókról. Bár Magyar szövegei első interjúi óta – amikor még az orbáni érvelést átvéve lényegében a Nyugatot és az ukránokat is felelőssé tette a háborúért – finomodtak, strasbourgi szavazási magatartása ma is e korábbi nyilatkozataival van összhangban.

Huszár Ágnes: Hol doktorál?

Kíváncsiságból megnéztem a doktorjelölt eddigi tudományos írásait az MTMT-ben – a Magyar Tudományos Művek Tárában. A közlemények többsége rövid angol vagy magyar nyelvű írás, címükben ott a szuverenitás vagy a konnektivitás, céljuk pedig, ahogy az egyik alcímében meg is fogalmazza: „Orbán stratégiájának” magyarázata. Mármint a másik Orbáné, a miniszterelnöké. Egy könyv is van a sorban, címe: Huszárvágás. A konnektivitás magyar stratégiája. A róla megjelent ismertetők alapján ez sem a tudományos megismerés éteri magasságában foganhatott.

Mindezzel együtt minden jót kívánunk a doktorjelölt decemberi védéséhez. Az ELTE-s kollégáknak pedig megfontolásra ajánlom, hogy bár a kormány és a parlament szegényházzá nyomorította az alapítványi sorba önérzetesen be nem álló egyetemüket, mégis őket találja a legszínvonalasabbnak: ezért bízza rájuk, hogy odaítéljék a miniszterelnök névrokonának a nyilván nagyon is megérdemelt PhD-fokozatot.

Kiváló katonák, mert jó civilek –Glen Grant brit katonai szakértővel beszélget Széky János

Ha Magyarország kormánya nem folytatna dezinformációs kampányt a „béke” jelszavával, akkor is nehéz volna követni, mi történik pontosan az oroszok Ukrajna elleni háborújában, és milyen politikai jászmák zajlanak a háttérben. Szenvedélyek, elfogultságok, félelmek és nem utolsósorban manipulációk zavarják a tisztánlátást. Kevesen ismerik annyira a valóságos helyzetet, mint Glen Grant, aki éveken át volt – gyakran kritikus – tanácsadó az ukrán védelmi minisztérium mellett, miután bebizonyosodott, hogy a semlegesség nem védi meg Ukrajnát az orosz agressziótól, és megindult a közeledés a NATO-hoz. Reformokra volt szükség, ám ezek nemegyszer elmaradtak.

Losoncz Miklós: Összeesküvés-elmélet?

A novemberi elnökválasztás kapcsán ismét a nyugati szakértői elemzések és médiumok érdeklődésének középpontjába kerültek Trump Oroszországgal, különösen pedig Putyin elnökkel való kapcsolatai, beleértve a nyolc évvel ezelőtti és a mostani választási kampányba való, Trump oldalán történt orosz beavatkozást is. Az elnökválasztás eredményének apropóján részletes tényfeltáró cikkében Michael Hirsh, a Foreign Policy amerikai folyóirat publicistája (The Enduring Mystery of Trump’s Relationship With Russia, 2024. okt. 30.) tette fel a kérdést, hogy mi magyarázza Donald Trump megválasztott elnök Vlagyimir Putyin iránti vonzalmát: az erős kezű autokrata vezetők (Putyin mellett Hszi Csin-ping és Orbán Viktor) csodálata, esetleg világnézetük sok elemének hasonlósága, vagy más, ezen túlmutató, a nyilvánosság előtt nem ismert okok húzódnak meg mögötte.

Donald Trump múltbeli orosz kapcsolataival részletekbe menően foglalkoztak az amerikai médiumok. Michael Hirsh említett cikkében azt emelte ki, hogy mintegy három évtizeddel ezelőtt Trump csődközeli vagy csődbe jutott vállalkozásait, amelyeket amerikai pénzügyi közvetítők nem voltak hajlandók finanszírozni, orosz befektetők segítették ki (többek között drága apartmanok vásárlásával), némelyik közülük Putyin elnökhöz közel álló oligarcha volt. Hirsh ezen túlmenően Hirsh Trump moszkvai útjai kapcsán, amelyekre az 1990-es évek közepétől került sor, nőügyeit említi. Mindez elegendő kompromittáló anyagnak tűnik.