Német hírszerzés: Oroszország éveken belül képessé válhat a NATO megtámadására

A német hírszerzés vezetői a hétfői szövetségi parlamenti meghallgatásukon eddig nem tapasztalt szintű orosz kémkedésre, illetve egy NATO-val szembeni katonai konfliktus moszkvai előkészületeire figyelmeztettek, írja a Politico.

A NATO-val való közvetlen katonai konfrontáció Moszkva számára opcióvá vált

– mondta Bruno Kahl, a BND, a német külügyi hírszerző szolgálat vezetője. A Kreml célja a Nyugat megosztása, ezáltal Európa védekező képességének szabotálása, miközben fejleszti a hadsereget egy esetleges támadásra való felkészülés érdekében, tette hozzá.

„Putyin továbbra is tesztelni fogja a Nyugat vörös vonalait, és tovább fokozza a szembenállást.”

Az orosz hadsereg személyi állomány és hadianyag szempontjából olyan állapotban lesz, legkésőbb az évtized végére, hogy támadást tud indítani a NATO ellen

– mondta Kahl, hozzátéve, hogy a Kreml sokkal többet költ a hadseregre, mint az európai országok.

Az oroszok jelentősen megerősítik a hagyományos fegyveres erőiket, aminek fókusza nyugati irányban, a NATO keleti szárnya mentén van.

A BND vezetője szerint

Vlagyimir Putyin végső célja az, hogy „kiszorítsa az Egyesült Államokat Európából” és visszaállítsa a NATO 1990-es évek végén érvényes határait, mellyel a jelenlegi hatalmi egyensúllyal szemben egy orosz befolyási szférát teremtenének Kelet-Európában.

Matteo Zuppi bíboros, Ferenc pápa békekövete Moszkvába utazott újabb misszióra – közölte az Ansa olasz hírügynökség vatikáni forrásokra hivatkozva.

Zuppi bíboros a következő órákban érkezik meg az orosz fővárosba. Az Ansa információ szerint látogatása humanitárius kérdéseket érint. Ferenc pápa pénteken fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a Vatikánban. A témák között szerepelt az Oroszországba vitt ukrán civilek, felnőttek és gyermekek sorsa. A szentszék több mint egy éve közvetít a fogolycserékben, valamint az ukrajnai gyermekek hazatérésében is segítséget igyekszik nyújtani. Matteo Zuppi bolognai érseket, az olasz püspöki kar (Cei) elnökét a katolikus egyházfő 2023 májusában nevezte ki közvetítőnek.

(MTI)

Az orosz Kurszk megye nagyjából 112 ezer lakosa hagyta el otthonát az orosz–ukrán háború miatt – mondta Tatyana Moszkalkova orosz ombudsman egy október 14-én megjelent interjúban, az ország védelmi minisztériumára hivatkozva – írja a Kyiv Independent. (Mint korábban beszámoltunk róla, 30 ezer főt evakuáltak.)

Miután Oroszország megindította Ukrajna teljes körű invázióját, az orosz határ menti régiók hatóságai gyakran számoltak be ukrán csapásokról, miközben az ellenségeskedés átterjedt a határon. Az evakuálási erőfeszítések felerősödtek, miután Kijev augusztus elején határon átnyúló behatolást hajtott végre Kurszk megyében.

A Kreml által ellenőrzött lapnak nyilatkozva Moszkalkova elmondta, hogy 12.328 embert ideiglenes létesítményekben helyeztek el Oroszországban és körülbelül 100 ezren élnek rokonokkal és barátokkal.

30 415 főt, köztük csaknem nyolcezer gyereket evakuáltak Oroszországban az Ukrajnával határos területekről bombázás és egyéb támadások miatt – közölte Oroszország emberi jogi biztosa, Tatjana Moszkalkova az Argumenty I Fakty című lapnak adott interjújában. A Reuters által szemlézett cikkben arról is beszélt a biztos, hogy az evakuáltakat ideiglenes befogadó központokban helyezték el, szerte Oroszországban.

Az ukránok az orosz támadásokra reagálva augusztusban behatoltak a kurszki régióba, több tucat településen átvették az irányítást. Moszkalkova szerint több mint 1000 orosz kurszki lakos hollétéről nincs információjuk, szerintük őket az ukrán erők foghatták el.

Az ukrán–magyar határszakaszon 5268-an léptek be Magyarországra vasárnap, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 5592-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 27 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Egyre növekvő szövetséget lát Volodomir Zelenszkij Oroszország és Észak-Korea között – közölte vasárnap esti beszédében az ukrán elnök. Mint mondta, a Kim Dzsong Un diktátor vezette ország már fegyverek mellett katonákat is biztosít Putyin háborújához – írja az Al Jazeera. Az ukrán elnök szerint erre reagálnia kell Ukrajnának és a szövetségeseinek, egyúttal újra a katonai támogatás növelését szorgalmazta.

Múlt héten már a dél-koreai védelmi miniszter, Kim Yong-hyun is arról beszélt, hogy szerinte nagy a valószínűsége, hogy Észak-Korea katonákat küld a frontra. Továbbá azt is valószínűsítette, hogy igazak a hírek, miszerint észak-koreai tiszteket öltek meg az oroszok által megszállt területek elleni támadásban.

Oroszország „álhírnek” minősítette a megjegyzéseket.

Kim Dzsong Un észak-koreai vezető 2023 szeptemberében látogatást tett Kelet-Oroszországba, ahol megbeszélést folytatott Vlagyimir Putyin elnökkel, valamint katonai bázisokat és fegyvergyárakat látogatott meg. Putyin ezután júniusban Phenjanba utazott, ahol 24 év után először járt, ekkor Kim Dzsong Un „teljes támogatását és szolidaritását” ígérte Oroszország ukrajnai háborújában.