A szabályozási környezet sok kiskaput tartalmaz, ami a jogszabályok egyedi értelmezésére ad lehetőséget – állapítja meg az Ernst & Young és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet közös tanulmánya, amelyben a korrupciós kockázatokat és a cégvezetők korrupcióval kapcsolatos attitűdjét vizsgálták a hazai vállalati szektorban.
A korrupció hátráltatja a versenyképességet
Egy gazdaság versenyképességét, fejlődési perspektíváit alapvetően meghatározza intézményi és szabályozási környezete. Ez a környezet alapozza meg a befektetők bizalmát az ország, illetve a gazdaság iránt, ez alapján hozzák meg döntéseiket a jövőbeni beruházásokkal kapcsolatban. A magas korrupciós kockázat hátráltatja a gazdaság versenyképességét, a vállalatok közötti szerződéses viszonyokat. A korrupció alapjaiban rombolja egy társadalomban a bizalmat.
Második alkalommal készült el a tanulmány, amely az integritás alapú szervezeti működés, és ezzel összefüggésben a korrupciós kockázatok rendszeres felmérését célozza a hazai vállalatok körében. A felmérésből kiderül, hogy a magyar vállalkozások jelentős része számos eszközzel törekszik a megfelelő, tisztességes üzlet- és ügymenet fenntartására. Belső intézményeket, szabályokat hoznak létre annak érdekében, hogy elősegítsék az adott szervezet integritását biztosító működést.
Etikai kódex és etikai forródrót alkalmazása
A vállalkozások működését, tevékenységét kiszámíthatóvá, átláthatóvá teheti egy etikai kódex kialakítása, ez által csökkenthetőek a korrupciós kockázatok. A megkérdezett cégek közel egynegyedének van ilyen szabálygyűjteménye. A nagyobb árbevétel és létszám, illetve a tőzsdén való megjelenés valószínűbbé teszi az etikai kódex létezését a vizsgált cégeknél.
Javulást mutat 2010-hez képest, hogy növekedett azon cégek száma, amelyek etikai kódexet készítettek, ebben lefektették a munkavállalóik számára követendő irányelveket és megnevezték a szabályok megsértésekor alkalmazandó szankciókat. Etikai forródrótot az etikai kódexszel rendelkező vizsgált cégek 36 százaléka alkalmaz, ez szintén fejlődést jelent a tavalyi 33 százalékhoz képest.
Szervezeti tényezők és kockázatok
Egy vállalat szervezeti felépítése és saját, belső szabályai hatékonyan képesek befolyásolni, hogy mekkora eséllyel jelenik meg a korrupció és más tisztességtelen magatartás a beosztottak és a vezetők körében. A vállalatok többsége ma már ismerteti dolgozóival a követendő magatartásbeli normákat, etikai értékeket. A cégek a felfedezett etikai vétségek következményeként ritkán kezdeményeznek rendőrségi feljelentést (25 százalék), gyakoribb a közös megegyezéssel történő elbocsátás (62 százalék) vagy a fegyelmi eljárás megindítása.
A külföldi tulajdonú vállalatok rendszeresen vizsgálják a cég és a dolgozók érdekellentéteit, míg a hazai vállalatok 32 százaléka foglalkozik a dolgozók és a cég közötti érdekellentétek figyelésével. Az érdekellentétek kezelésének leggyakoribb módszere a másodállások bejelentési kötelezettsége.
A válaszadók szerint a vállalatok csupán minden harmadik kulcspozícióba történő munkaerő-felvételi folyamat során ellenőrzik le a benyújtott dokumentumokat (38 százalék), referenciát közel egyharmaduk kér.
A jogszabályi és intézményi környezet kiszámíthatatlansága
A jogszabályi és intézményi környezet kiszámíthatatlansága, változékonysága és a működés során észlelt anomáliák jelentős korrupciós kockázatot hordoznak magukban. A válaszadók 49%-a szerint a jogszabályi környezet sok kiskaput tartalmaz, ami a jogszabályok egyedi értelmezésére ad lehetőséget (ez a szám 2010-ben még 46 százalék volt).
A gazdasági tevékenységet szabályozó jogszabályi környezet problémáit a vállalkozások százas skálán 66 pontra tették, ami a tavalyi évhez képest 5 pontos (8 százalék) növekedést jelent. Ennek értelmében a válaszadók szerint fokozódott a jogszabályi környezetben lévő korrupciós kockázat.
A megkérdezett vállalatvezetők szerint a személyes kapcsolatoknak tovább erősödött a jelentősége. A vállalatok a személyes kapcsolatok fontosságát az ügyintézésben, az engedélyeztetésben, vagy állami megrendelések elnyerésében egy száz pontos skálán 63 pontra értékelték, szemben a tavalyi 55 ponthoz képest, így ez 15 százalékos növekedést jelent. A cégvezetők becslései alapján a korrupt közbeszerzésen nyert összeg átlagosan 16 százalékát kell visszaforgatni a pályázat kiírójának (2010-ben ez a szám 10 százalék volt).
Korrupció és reakció
A vállalatok közötti üzleti kapcsolatokban, vagy az állami hivatalok és a vállalatok között lejátszódó ügyeknél a tisztességes és törvényes ügymenet mellett különböző módokon és mértékben kaphat szerepet a korrupció. Viszonylag alacsony (6-12 százalék) azok aránya, akik a korrupciós kínálat megjelenése esetén rendőrséghez fordulnának, ez megegyezik a 2010-es adatokkal. Így valóban igaz lehet az a feltételezés, hogy a nyilvánosságra került korrupciós ügyek csak a töredékét jelentik a valós eseteknek.
