Egy pénteken hozott kormányrendelet előírja, hogy július harmadikától ki kell függeszteni a Nemzeti Együttműködési Nyilatkozatot minden közintézményben, jól látható helyre. Az ügyből azonnal politikai vihar, majd vicc keletkezett. Többen megtagadták, mások kihelyezték a nyilatkozatot. Mindenesetre foglalkozik vele a köz – az interneten mind negatív, mind pozitív megközelítésben. A rendeletbe szankciókat is beépítettek? Mi vár azokra, akik nem akarják kitenni a nyilatkozatot?
Minden ugyanúgy van, mint az összes kormányrendelet esetében: a kormány csak a saját fennhatósága alá tartozó intézményeket kötelezheti, a többieket csak felkérheti. Így történt most is. Egy dolgot azonban minden, a kormányzati intézményrendszerben dolgozó embernek tudnia kell: a választók úgy döntöttek, hogy semmi nem mehet úgy tovább, mint eddig. Ennek a választási akaratnak a parlament általi elismerését jelenti a Nyilatkozat.
A köztársaságielnök-jelölés előtt pár nappal Kövér László azt mondta, nem ért egyet Schmitt Pál jelölésével, mert nem tartja őt elég fajsúlyosnak. Mi lelte az amúgy fegyelmezett Kövért? Igaz, hogy konfrontálódott a miniszterelnökkel?
Nem igaz. A jelölési folyamat során több név is felvetődött, például az elnökség ülésén. Kiváló személyek egytől egyig, de nincs felhatalmazásom felsorolni őket. Mindegyikükkel beszélt a miniszterelnök, aztán konzultált a frakció elnökségével is, ezt követően tette meg a javaslatát. Tehát egy teljesen normális, az alapszabályban rögzített jelölési procedúrán mentünk végig.
Kövér László nem gratulált Schmitt Pálnak, és nem vett részt a szavazást követő fogadáson.
Nem tudom, Kövér László ott volt-e a fogadáson, mert én magam – ugyan szerettem volna részt venni – más munkám miatt nem lehettem jelen.
Azt meg tudja erősíteni, hogy Kövér László Áder Jánost javasolta köztársasági elnöknek?
Ahogy említettem: felvetődtek nevek az elnökségi ülésen, de nem vagyok felhatalmazva, hogy elmondjam, kik ők.
Lapinformációk szerint a hétvégén dönt a Fidesz arról, kit javasol új házelnöknek. Mostanáig Kövér László volt a főesélyes a posztra. Ebben történt változás?
A házelnök személyéről a parlament dönt. Arról pedig, hogy a Fidesz kit jelöl, majd a frakció fog dönteni. A héten kétnapos elnökségi ülést tartunk, ahol nyilvánvalóan szintén szóba fog kerülni a házelnökjelölés kérdése. Hiszen korábban vállaltuk, hogy az Országgyűlés legkésőbb július 19-én, a nyári szünet előtti utolsó ülésnapon új elnököt választ.
A kétnapos elnökségi ülés napirendjén szerepelnek gazdasági kérdések is?
Nem. Azok az ősszel esedékes második akcióterv részét képezik.
Vagyis az önkormányzati választás után foglalkoznak velük.
Már az nagyon jó hír, hogy benyújtottuk a 29 ponthoz kapcsolódó törvényjavaslatokat, melyek most hatályba lépnek. Ahogy a gazdaság folyamatai indokolják, úgy hozzuk meg a döntéseket a második akcióterv elemeiről.
Az utóbbi hetekben sok helyen és viszonylag gyors tempóban váltanak vezetőket.
Gyökeres változásokat ígértünk az élet minden területén. Ennek tudatában és erre szavaztak az emberek. A gyökeres változásokhoz szükség van fontos intézmények átalakítására, melynek természetes kísérői a személycserék. Senki sem várja tőlünk, hogy rossz kompromisszumokat kössünk a múlttal.
Mikorra végeznek a személycserékkel?
Attól függ, hogy mit értünk ebbe a kategóriába. A minisztériumokban és a hozzájuk tartozó intézményekben folyamatosan zajlik az átalakítás. Gyorsan haladunk vele, miként a kormányzással is. Talán kevesen gondolták volna, hogy olyan mérvű intézkedéseket hozunk a kormány létrejötte után egy hónappal, mint a 29 pontos akcióterv.
Munka közben
Mi alapján választják ki az új vezetőket?
Az alkalmasság az első számú szempont. Ugyanakkor elvárás, hogy az adott személy azt az irányvonalat vallja, amit mi a választók felhatalmazása alapján képviselünk. Tehát alapkövetelmény, hogy leendő intézményében célul tűzze ki a bürokrácia visszaszorítását, az ügyek intézésének gyorsítását, a hatékony működést, valamint a pazarlás és a luxuskiadások megszüntetését. A szakmai múlt is lényeges. Például Szász Károlyról pontosan tudjuk, hogy milyen felügyeleti elnök lesz, hiszen 2000 és 2004 között már vezette a szervezetet. Kinevezésében szerepet játszott, hogy a kormányzati munkára való felkészülés során ő készítette elő a felügyeleti rendszer jövőbeni szerepére, átalakítására vonatkozó terveket.
Ez az oka annak, hogy őt – rendhagyó módon – nem hallgatta meg a kinevezése előtt az Országgyűlés költségvetési és gazdasági bizottsága?
Erre vonatkozólag nincs kötelezettség. A törvény azt írja elő, hogy a PSZÁF elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Mi ennek szellemében jártunk el.
Vannak nehezebben bonyolódó személycserék, ilyen az APEH vezetőjének leváltása. A konfliktusos helyzetekben lesznek feljelentések is?
Az elszámoltatás és az átadás-átvétel keretében vizsgáljuk, az állami intézményekben történtek-e törvénysértő, az adófizetőknek kárt okozó események. Ezt a feladatot egy kormánybiztos koordinálja. További két, speciális jogkörrel felruházott miniszterelnöki megbízott a 2006. október 23-ai eseményekkel foglalkozik, illetve az állami földek elherdálását vizsgálja.
Bár ön most a miniszterelnök személyes szóvivője lett, úgy tűnik, mintha két szóvivője lenne a kormánynak. A fontos dolgokat ön mondja ki.
A kormányzati szerkezet módosítása magával vonta a kommunikációs struktúra átalakítását. A miniszterelnök és a kormány kommunikációját szerkezetileg és személyében is kettéválasztjuk. A miniszterelnök körüli ügyek, az általa hozott döntések, köztük a stratégiai döntések kommunikációja a mi feladatunk. Természetesen fontos döntések születnek a miniszterek és a kormány szintjén is – azok kommunikációja a kormányzati kommunikációs rendszerhez tartozik.
A miniszterelnök és ön között milyen a munkamegosztás? Nyilatkozatok előtt mindent egyeztet Orbán Viktorral?
A főirányokat mindenképpen. Mivel nemcsak a kommunikációs, hanem a miniszterelnök körüli programszervezési, valamint nemzetközi feladatok is hozzám tartoznak, ezért rendszeresen, naponta többször konzultálunk, telefonon és személyesen is, együtt veszünk részt programokon. Minden este telefonon egyeztetjük, mi történt aznap, és mi várható másnap. A kivitelezést viszont általában teljes egészében rám bízza.
Június 3-án Kósa Lajos egy konferencián elhangzott beszéde nyomán meggyengült a forint. Másnap délben ön azt nyilatkozta: nem túlzóak Kósa Lajos szavai. Ami olaj volt a tűzre. Azokat a mondatokat is előre egyeztette a miniszterelnökkel?
Egyes külföldi hírügynökségek – csak találgatni tudok az okokról – rendkívül inkorrekten, tendenciózusan, a valódi szövegkörnyezettel ellentétes gondolatokat adtak a számba. Én magam is hitetlenkedve láttam, miket tulajdonítanak nekem. Utóbb a miniszterelnök a Parlamentben világosan fogalmazott: nyilván senki sem gondolja komolyan, hogy komoly befektetők, gazdasági szakemberek politikusoknak tulajdonított félmondatok alapján hozzák meg jelentős pénzügyi döntéseiket.
Előfordult, hogy Orbán Viktor elégedetlen volt önnel?
Hát, nem tudom. Szeretném hinni, hogy nem.
Az ember általában jelét szokta adni az elégedetlenségének.
Nézze, a tény, hogy négy éve mellette dolgozhatom, szerintem jó jel ebből a szempontból.
Ezek szerint nem volt leszúrás?
Komolyabb még szerencsére nem.
Ön nagyon-nagyon megtanult kommunikálni.
Köszönöm.
Úgy is értem, bármit kérdezek, arról beszél, amit ön akar közölni.
Előfordul, nem is ritkán, hogy a mikrofon két oldalán lévő személynek ellenkezőek az érdekei. Olyan ez, mint egy sportesemény: mindenki győzni akar, és mást jelent a győzelem a két különböző oldalon. Fegyelmezettnek kell lenni. Sok időbe telt, amíg ezt elsajátítottam.
Ön nem megmagyarázni akar, hanem átadni az üzenetet. És nincs, ami kibillentené ebből a szerepből. Nem hiányzik, hogy néha másképp beszéljen?
Ahogy említettem, a főirányokat egyeztetjük Orbán Viktorral, onnantól kezdve a kommunikációs stratégia és annak operatív lebontása az én feladatom. Ez nem rám kényszerített szerep, hanem a saját döntésem, tehát jól érzem magam a bőrömben hiszen magamat adhatom.
Ki a kontroll? A miniszterelnök?
Persze, és rajta kívül természetesen a család, a szülők. Ők a legfontosabb kontrollcsoport.
Kritikusak?
Nagyon. Persze. És ez így van jól. Persze legközvetlenebb munkatársam, Havasi Bertalan sem rest kendőzetlen véleményt formálni a munkámról.
Mi jelent kihívást önnek?
Most éppen az, hogy egy óra harminc perc alatt fussam a félmaratont.
És a karrierben? Állásinterjún szokás olyat kérdezni, hogy hol képzeli el magát tíz év múlva.
A 2002-es a választások előtt szóvivőnek, majd pedig azt követően kommunikációs igazgatónak nevezett ki Orbán Viktor. Hallottam, egyesek fogadást kötöttek, meddig bírom. Négy évre senki nem tett tétet. Nekem ma az az igazi kihívás, hogy minél hosszabb ideig végezhessem ezt a munkát. Mert az azt jelenti, hogy vettem az akadályokat. A friss cél pedig az, hogy a miniszterelnök melletti kommunikációs teendőket is megelégedésre okot adóan lássam el.
Ön a Közgázon végzett nemzetközi kapcsolatok szakon, ám egyetlen percig sem dolgozott a privát szférában.
Így van.
Tervezi egyszer a politikán kívül is kipróbálni magát?
Az élet – remélhetőleg – hosszú és biztosan kiszámíthatatlan, de én mindenestre szeretem ezt a munkát, és szeretném addig csinálni, amíg lehet.
Korán el is kezdte.
Napra pontosan húszévesen, 1998. október 30-án lettem önkormányzati képviselő. Megmondom őszintén, nem esik jól, amikor azt mondják, sosem dolgoztam igazi munkahelyen. Akik úgy vélik, hogy a közügyekkel való foglalkozás nem igazi munka, azokat szívesen látom itt egy napig, és este várom, változott-e a véleményük.
Harminckét éves. A vagyonnyilatkozatában négy-öt ingatlanról számol be. Ennyire kifizetődő parlamenti és önkormányzati képviselőnek lenni?
A győri ház a családunké, a szüleim 1994-ben vásárolták, a húgom és az én nevemre. A budapesti lakásomat szintén édesapámék vették, mégpedig, amikor felkerültem egyetemre. A dunakeszi lakást 2003 végén úgyszintén a szüleim segítségével vettem, tehát még az sem az én munkám gyümölcse. Mindezek természetesen egytől egyig a szüleim haszonélvezetével terhelt ingatlanok. A Balatonedericsen vett ingatlanok már az én megtakarításaimból származnak.
Maradjunk a magánéletnél, meg a múltnál. Középiskolásként tanult az Egyesült Államokban. Hogyan került ki?
Bencés diákként Soros-ösztöndíjjal, harmadikos gimnazistaként, hat hónapra. És hatalmasat nőttem fél év alatt.
Ahhoz nem kellett volna kimenni.
A tornasor utolsó előtti helyéről a harmadikra kerültem. Persze a nyelvtudás csiszolása legalább ennyire fontos volt. És az amerikaiak jó értelemben vett lazasága, nyitottsága, a boldogságra való hajlama is nagy hatással volt rám. Ami nagyon megfogott, hogy elképesztő nemzeti büszkeség árad az amerikaiakból. Meggyőződésem, hogy ez Amerika világhatalmi pozíciójának egyik kulcsa.
