A svéd NATO-csatlakozás kapcsán Magyarország által megfogalmazott üzenet egyértelmű: a magyar kormány fontosnak tartja a NATO megerősítését, de kölcsönös tiszteletet vár el minden régi és új tagállamtól, és támogatja a szövetségen belüli rendszeres politikai konzultációt. Ezért hívta meg a magyar fél Budapestre a svéd miniszterelnököt, akinek látogatásával várhatóan elhárul az akadály a svéd csatlakozás magyar Országgyűlés általi elfogadása elől
– írja elemzésében a Magyar Külügyi Intézet, hozzátéve, hogy ezért is hívta meg a magyar fél Budapestre a svéd miniszterelnököt.
Az intézet elemzésében hozzáteszi, bár Magyarország álláspontját sokan a csatlakozás felesleges lassításaként értékelték, „a magyar stratégia biztosította a NATO megerősödését, és saját nemzeti érdekei szempontjából is fontos eredményeket ért el.”
Az írásban szerepel az is, hogy „a miniszterelnök hétvégi bejelentése alapján a svéd NATO-csatlakozást hamarosan Magyarország is támogatni fogja, és ennek egyik hozadéka lehet a magyar fél számára rendkívül kedvező katonai ügylet aláírása is. Ez utóbbi által egyebek mellett Gripen vadászgépekhez juthat az ország.”
Az ukrajnai orosz invázió miatt Svédország és Finnország még 2022 nyáron adta be a kérelmét. A magyar parlament azonban sokáig halasztotta a ratifikációt, amelyet rajtunk és a törökökön kívül minden NATO-tagállam jóváhagyott. Törökország végül januárban megszavazta, így Magyarország maradt az utolsó, aki ezt még nem tette meg.
A Fidesz kérése alapján végül a február 26-i parlamenti ülésen kerülhet napirendre a svéd NATO-csatlakozás ügye.
A Magyar Külügyi Intézet állami tulajdonban álló, kutatóintézeti és agytröszt feladatokat ellátó nonprofit gazdasági társaság. Az intézet tulajdonosi joggyakorlói feladatait és jogköreit a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs látja el.
