Tech

Így változik meg az Apple-felhasználók élete Európában

Varga Jennifer / 24.hu
Varga Jennifer / 24.hu
Az Európai Unió régóta harcol az Apple-lel (és a többi nagy amerikai vállalattal), aminek hatására sikerült elérni az USB-C-port bevezetését, és az RCS-üzenetküldés elfogadását is. Az alternatív alkalmazásboltok és fizetési lehetőségek bevezetése azonban – úgy tűnik – már sok volt a cupertinói cégnek, és úgy facsarták ki az EU új jogszabályát, hogy azzal a fejlesztők és a felhasználók is rosszabbul járhatnak.

Az Európai Unió évek óta próbálja szabályozással kordában tartani a digitális piacot azzal a céllal, hogy visszaszorítsák az amerikai és kínai cégek részesedését, illetve megakadályozzák, hogy ugyanezek a cégek az európai polgárok adatait korlátok nélkül tudják felhasználni saját termékeik fejlesztésére. Többek közt erre szolgál az idén bevezetésre kerülő úgynevezett DSA Package, amiről korábban már részletesen beszámoltunk.

Az EU-s szabályozásokhoz hűen igencsak bonyolult, sokrétű törvénycsomag alapvetően két részre bontható: a technológiai nagyvállalatokat és a piaci folyamatokat megcélzó DMA-re (Digital Market Act), illetve az EU-s állampolgárok védelmét szolgáló Digital Service Actre (DSA). Utóbbi hatásával az elmúlt hónapok során bizonyára sokan találkoztak, az érintett platformok ugyanis értesítést küldtek a felhasználóknak, melyekben dönthettek, hogy reklámok nélkül vagy célzott hirdetésekkel kívánják tovább használni az alkalmazást.

Az alapvetően a polgárok adatainak védelmét zászlajára tűző szabályozás azonban némileg fordítva sült el.

A Meta ernyője alatt működő cégek, így a Facebook és az Instagram is előrukkolt egy fizetős, ám adatgyűjtésmentes opcióval, ami bár technikailag megfelel a szabályozásnak, pont nem a piac demokratizálódásához vezet, sokkal inkább azt jelzi előre, hogy aki hajlandó komoly összegeket fizetni a billiós értéket képviselő technológiai cégeknek, azoknak az adatai nagyobb biztonságban lesznek. Az Apple friss bejelentése pedig arra utal, hogy nem a Meta lesz az egyetlen, amely a saját érdekei szerint forgatná ki a törvényben lefektetett szabályokat.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Harc az Apple és az EU között

Mint ismert, az Európai Uniónak nemrégiben már sikerült kikényszeríteni egy nagy változást a cupertinói cégnél, nevezetesen azt, hogy a 15-ös iPhone-szériától kezdődően már USB-C-porttal kell ellátni az új készülékeket, ezzel kompatibilissá téve a töltőket az androidos készülékekkel. A márciusban hatályba lépő, a digitális piacokról szóló uniós jogszabály (DMA) okán azonban a cégnek most egy újabb, talán ennél is jelentősebb gesztust kell gyakorolnia az európai piac felé, ugyanis részben meg kell nyitnia az eddig kifejezetten zárt operációs rendszerét.

Ennek első jelei már be is kerültek az iOS 17.4 frissítés január 25-én kiadott fejlesztői bétaverziójába, ami márciusban lesz elérhető az átlagos felhasználók számára. Ennek részeként megkerülhetővé válik az Apple alkalmazásboltja, és ugyanúgy, mint az Android esetében, az Amazon, a Samsung vagy egyéb cégek boltjait is be lehet majd állítani alapértelmezettként.

Megkerülhetővé válik továbbá az elmúlt 17 évben megszokott rendszer is, miszerint csak az Apple-ön keresztül, a cégnek gigászi, közel 30 százalékos részesedést fizetve lehet alkalmazásokat (és azokon belüli mikrotranzakciókat) kínálni almás eszközökön.

Szintén komoly változás, hogy az Apple mobileszközein megszűnik az Apple Pay mobilfizetési rendszer kizárólagossága, tehát más szolgáltatók megoldásai is használhatók lesznek az NFC chip segítségével – így a jövőben akár az OTP fejlesztette Simple is használható lehet erre a célra az iPhone okostelefonokon. Itt pedig még nincs vége. Az iPhone-okon eddig minden egyes böngésző alapja ugyanaz volt, mint az Apple saját megoldásának, a Safarinak. A frissítést követően azonban mindenki használhatja majd a saját webmotorját, ezeket pedig alapértelmezetté is lehet tenni a Safarival szemben.

Ez papíron mind nagyon szépen fest: az EU örül, hogy az USB-C és az RCS-üzenetküldés után megint sikerült átverni egy komoly szabályozást az amerikai technológiai óriáson, a felhasználók pedig annak örülhetnek, hogy több alkalmazásból válogathatnak. Az alkalmazások biztonsága sem kérdéses, hiszen az Apple közlése szerint az alternatív módon elérhető appoknak is hasonló vizsgálatokon kell átesniük, mint az App Store-ban kínált társaiknak. A cég azonban megtalálta a módját az így kieső profit pótlásának a fejlesztők megsarcolásával, az úgynevezett alap technológiai díj (core technology fee) bevezetésével.

Mit jelent az alap technológiai díj?

Az Apple honlapján megjelent díjkalkulátor választási lehetőséget kínál az alkalmazások fejlesztőinek. Akiknek megfelel az Apple jelenlegi rendszere, azoknak megvan a lehetőségük, hogy maradjanak a mostani feltételeknél, vagyis csak az App Store-ban terjeszthetik az alkalmazásaikat, és csakis az Apple Pay rendszerét használhatják az alkalmazásokon belüli vásárlásokhoz. Ez esetben megmarad a 30 százalékos sarc, amit az Apple szed be jutalék formájában a digitális áruk és szolgáltatások értékesítése után.

Az EU-n belül is kínált alkalmazások fejlesztői azonban másképp is dönthetnek.

Azok a fejlesztők, akik az új feltételek mellett teszik le a garast, egészen más elszámolási rendszerre számíthatnak. A leírás szerint az Apple csökkentett jutalékot ró fel ezeknek a csapatoknak, ami azt jelenti, 30-ról 17 százalékra csökkentenék a digitális árukat és szolgáltatásokat érintő, alkalmazáson belüli tranzakciók után beszedett díjat, az alapból kedvezményes csomagban lévők számára pedig 15-ről 10 százalékra csökkenne a díj.

A fejlesztők emellett alternatív fizetési módokat is kínálhatnak, az Apple pedig nem szedne be díjat a harmadik féltől származó alkalmazásboltokon keresztül terjesztett alkalmazások után. Itt jön azonban a feketeleves, ugyanis a közlemény értelmében „azok a fejlesztők, akik kivételes méreteket érnek el iOS rendszeren az EU-ban, 50 eurócentes alaptechnológiai díjat kell, hogy fizessenek minden első éves telepítés után, ami az elmúlt 12 hónapban meghaladja az egymilliót.”

Ez azonban – úgy tűnik – nemcsak a ködösen „kivételes méreteket elérő” alkalmazások fejlesztőire vonatkozhat, hanem minden olyan fejlesztőre, akinek az alkalmazása átlépi az egymillió letöltést egy év alatt.

Bár elsőre soknak tűnik ez az egymillió letöltés, gondoljunk csak bele, hogy a közösségi média korában mennyire könnyű felhajtást generálni egy-egy alkalmazás körül. A természetességet zászlajára tűző BeReal alkalmazás például 2022-ben 56 millió letöltést ért el, ami hatalmas sikernek nevezhető.

Fabian Sommer / DPA / AFP

Ez az 56 millió letöltés, ha csak az Apple készülékein elérhető áruházakból jött volna össze, az árkalkulátor szerint 2 490 942 dolláros havi díjat vont volna maga után a fejlesztők számára. Ez 885 millió forintnak felel meg havi szinten, ami szinte biztosan csődbe vitte volna a fejlesztőket. Ezt pedig akár a riválisok is felhasználhatják versenytársaik eliminálására.

Tegyük fel, hogy egy rivális vállalkozás vagyok, és létrehoztam egy klónt a játékodból. Be akarlak záratni. Beállítok néhány szervert, amelyek véletlenszerűen kiválasztják a hardverinformációkat, és több milliószor letöltik a játékodat. Csődbe mész. Én pedig már nem számítok klónnak.

– írta a Twitteren a PirateSoftware, egy, a témára reagáló játékfejlesztő.

Nagy a felháborodás

Az Apple bejelentése komoly felháborodást váltott ki fejlesztői körökben. A Coalition for App Fairness csoport tagjai, például a Fortnite-ot fejlesztő Epic Games, a Spotify, a Tile és még számos vállalat félintézkedésnek minősítette a bejelentést, amelynek elmondásuk szerint pusztán annyi a célja, hogy a megfelelés látszatát keltsék az uniós döntéshozók szemében. Rick VanMeter, a csoport ügyvezető igazgatója így fogalmazott:

Az Apple javaslata arra kényszeríti a fejlesztőket, hogy válasszanak, benne ragadnak-e egy szörnyű status quo-ban, vagy elfogadnak egy új, bonyolult feltételrendszert, amely mind a fejlesztők, mind pedig a fogyasztók számára ugyanolyan rossz.

Mint ismert, az Epic Games éveken át viaskodott az Apple-lel a bíróságon, amiért a cupertinói vállalat kitette a Fortnite-ot az App Store-ból, amiért az alternatív fizetési módot kínált a felhasználóknak. Az Epic azóta sem adta fel a harcot, és a napokban jelezte, hogy a népszerű online játékalkalmazás idén visszatér az iOS-re Európában. A játékot egy új Epic Games alkalmazásboltban fogják terjeszteni a felületen.

Az Epic mellett a Spotify is régóta hangadó az Apple-lel szembeni konfliktusban. A zenei streamingszolgáltató évek óta arra vár, hogy megkerülhesse az Apple 30 százalékos sarcát, ezért eddig nem is lehetett előfizetni az iOS-appon belül a szolgáltatásra, ahogy az alkalmazáson belüli vásárlás is tiltott volt. A Spotify most mérlegelni fogja, hogy megéri-e alternatív áruházba költöztetni az appját. Ez azonban valószínűleg csak akkor lehetne profitábilis, ha nagyon sok felhasználót tudna előfizetővé tenni, ugyanis egymillió után minden egyes letöltés után 50 eurócentet kéne fizetnie az Apple-nek, azok után a személyek után is, akik egy forintot sem költenek a Spotify-ra.

Az Apple ráadásul nem is könnyíti meg a konkurencia helyzetét.

A cégeknek először létre kell hozniuk egy új alkalmazásboltot, majd át is kell oda navigálniuk a felhasználókat, akiknek ezt követően telepíteniük kell az új alkalmazásboltot, majd eltávolítaniuk az általuk használt alkalmazás régi verzióját, amelyet az Apple App Store-ból töltöttek le. Ha pedig mindezzel végeztek, újra kell telepíteniük az alkalmazást az új áruházból. Ezt a sok plusz lépést pedig egyáltalán nem lesz könnyű elmagyarázni a felhasználóknak, majd lenyomni a torkukon.

Mit látnak majd ebből a felhasználók?

Az új szabályozás elsődlegesen a fejlesztőket érinti, azonban a felhasználókra is hatással lesz. Egyrészt megjelenik majd az új áruházak és alkalmazások letöltésének lehetősége, amelyeknek ugyan szintén át kell majd esniük az Apple néhány ellenőrzésen, a cég szerint megnövekedhet a visszaélések száma. Ezzel a kinyilatkoztatással azonban talán csak hazabeszélnek a cupertinóiak, és akit lehet, megpróbálnak az App Store-ban tartani.

Az alternatív csatornák megnyitásával sokan más böngészőt, illetve egyéb fizetési csatornát is igénybe vehetnek majd, ami sokaknak örömre ad okot, és az is lehet, hogy kevesebb járulékkal jár majd egy-egy fizetés, mintha azt az Apple Pay rendszeren keresztül hajtanák végre. Ez sokaknak örömhír, amennyiben viszont a jelenlegi tervek szerint sikerül átverni a fejlesztőkre kirótt extra sarcot, az hosszú távon jelentősen átalakíthatja az iOS alkalmazásletöltési felületeit.

A kisebb vállalkozások népszerű appjai ugyanis sokszor nem engedhetnek meg maguknak több ezer dolláros havi plusz költséget, ami akár az ilyen alkalmazások eltűnéséhez is vezethet, ezzel pedig jelentősen csökkenhet a boltok sokszínűsége.

Ez pedig teljesen szembe menne az Európai Unió szabályozásának eredeti céljával, ami annyit jelentene, hogy az európai fejlesztők aligha tudnának versenyezni az amerikai és kínai multik által fenntartott alkalmazásokkal.

Kapcsolódó
Teljesen átalakul a közösségi média Európában: erre lehet számítani
A Facebook és az Európai Unió harca évek óta tart, azonban most úgy tűnik, sikerül keretek közé szorítani a közösségi médiaóriást, és a társait is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik