Az már lényegében nem kérdés, hogy a Fidesz nagy többséggel nyeri-e meg a választást. Az már annál inkább, hogy a nyolcévnyi ellenzékiség és két elvesztett választás utáni ismételt hatalomra jutás milyen hatással lehet a párt belső szervezetére. A Fidesz – néppárti jellegéből adódóan – sosem volt teljesen egységes, ráadásul a 2002-es, majd a 2006-os választási kudarc után megerősödtek bizonyos Orbán Viktor-ellenes hangok is, amelyek mára azonban elhallgattak.
Az fn.hu információi szerint a jelenlegi esetleges ellentéteket elnyomja a közös, kormányzás utáni vágy, illetve a választás előtti optimizmus. Kérdés azonban, hogy a győzelem után a belső ellentétek mennyire törnek felszínre. Lapunk úgy értesült, egyes miniszteri-államtitkári posztokra több lehetséges befutó van, illetve többen vetettek szemet egy-egy ígéretes pozícióra, a végső döntést azonban mindig a pártelnök hozza meg. A „hoppon maradtak” pedig könnyen belső feszültségeket gerjeszthetnek.
Ugyancsak érdekes helyzetet teremt, hogy az MSZP térdre rogyásával a Fidesz elveszítette eddigi ellenségképét is. A nagy riválist a kampányban a Jobbikban véli felfedezni ugyan, ám a Vona Gábor pártja által hangoztatott radikális nézetek egyike-másika nem áll távol a Fidesz egyes politikusaitól sem.
A hatalom összetart
Az fn.hu által megkérdezett szakértők ezzel együtt nem aggódnak azon, hogy komoly veszély fenyegetné a Fidesz stabilitását. „Ameddig a szem ellát, nem mutatkoznak a Fidesz felbomlásának jelei” – fogalmazott lapunk kérdésére Lakner Zoltán. A Vision Politics vezető elemzője szerint, ha igaz is volna, hogy a Fideszt csak az ellenségkép tartja össze, akkor is megjelenne egy teljesen új kohéziós tényező: a kormányzati hatalom.
„Ezt a Fidesz egységesen tudja megszerezni, és csakis így fogja tudni megtartani. Ezért én arra számítok, hogy a kormányzati döntések alapján többet megtudhatunk a konglomerátumpárttá lett Fideszen belüli töréspontokról, pontosabban láthatjuk majd ezeket, illetve a belső differenciálódások természetét is jobban megismerhetjük. Ám ettől még a pártegység nem kerül veszélybe, mert az a kormányzati felhatalmazás elvesztésével fenyegethetne” – hangsúlyozta a szakértő.
Lesz miből kárpótolni?
Lakner Zoltán szerint, mivel a Fidesz jelen állás szerint nagy többségre tesz majd szert, a “hoppon maradottak” kárpótlására a patronázsjavak széles skálája áll majd rendelkezésre. Sőt, Orbán Viktor fenntarthatja a versenyeztetés elvét, vagyis hogy az adott poszton esetleg be nem váló politikusát lecserélheti egy addig csendesebb, nem annyira látványos helyen állomásoztatott másikkal.
A Political Capital szakértője némileg másképp látja a kérdést. „Nyilvánvaló, hogy a kormányzati pozíció alapvetően változtathatja meg a Fidesz belső viszonyait is, valóban sokan várják most, hogy jutalmazzák az elmúlt években szerzett érdemeit, de nem lehet mindenkit pozícióhoz juttatni majd, főként, hogy a párt éppen a bürokrácia vagy éppen az önkormányzati képviselői helyek számának csökkentését ígéri” – hangsúlyozta Juhász Attila az fn.hu-nak.
Mint mondta, ugyancsak problémát jelenthet, hogy legyen bármekkora parlamenti többsége, a Fidesznek a kormányzati döntések elfogadtatásához először a saját sorain belül kell egységet teremtenie, s ez sokszor nem lesz egyszerű. „Gondoljunk csak arra, hogy például az egészségügy kérdésében már ellenzékben is látszottak az eltérő, párton belüli irányvonalak, Pesti Imre és a mára háttérbe szorulni látszó Mikola István között” – emlékeztet Juhász Attila.
Az MSZP-re már nem sokáig lehet mutogatni
„A szocialistaellenesség a Fidesz politizálásának alapvonása, azt is mondhatnánk, a legtartósabb vonása azóta, hogy 1988-ban a Fideszt megalapították. Ez azonban önmagában a kormányzati pozíciótól is változhat valamelyest, pontosabban a választói elvárás módosul egy ellenzéki párt kormánypárttá válásával: nem azt várják majd a Fidesztől, hogy “jól mondja meg” az MSZP-nek, mi az emberek véleménye, hanem hogy bizonyítsa kormányzásra termettségét” – emelte ki az fn.hu kérdésére a Vision Politics vezető elemzője.
Hozzátette: amennyiben a Fidesz “történelmi” vereséget mér az ősellenségre, akkor ugyanazzal az intenzitással nem “küzdhet” ellene a továbbiakban. Így valószínű, hogy a Fidesz a “centrális párt” politikáját kívánja majd folytatni, vagyis olyan politikai erőként jeleníti majd meg önmagát, amely egyedül képes a kormányzásra – ehhez az szükséges, hogy ezt a kormányzati gyakorlat alátámassza – miközben az egy vagy két nagyságrenddel kisebb ellenzéki pártok relevanciáját kétségbe vonja.
Juhász Attila szerint viszont nagy gondot jelenthet a Fidesz számára, hogy kivel szemben pozícionálja majd magát, hiszen az MSZP meggyengülése miatt kevéssé lehet főellenség. „Egy ideig lehet persze visszamutogatni, elszámoltatni, de ezek hatása és ereje korlátozott. És ott lesz a parlamentben a Jobbik, amely helyezésétől függetlenül várhatóan potensebb ellenzéki párt lehet, mint az MSZP. A Fidesz pedig jól láthatóan nehezen találja az érveket a radikálisokkal szemben, jórészt azért, mert a Fidesz szavazótábora, sőt politikusainak egy része is szimpatizál a Jobbikkal” – véli Juhász Attila.
A szakértő úgy látja, hogy ebből a szempontból az is kockázatot jelent a Fidesz számára, hogy a párt jelenleg olyan témákat helyez politikájának középpontjába, amelyekben nem lehet majd versenyezni a Jobbikkal. A legtipikusabb példa erre az elszámoltatás: tehet ezen a téren bármit a Fidesz, a kormányzati politika középpontjában mégsem állhat ez a kérdés, a Jobbik viszont ellenzéki szerepből nyugodtan mondhatja, hogy az nem elég, amit a kormány tesz.
Orbán, a megingathatatlan
Egy párt, főként egy nagy néppárt sosem lehet teljesen egységes, a Fidesz sem az – mondta lapunk kérdésére Juhász Attila. A Political Capital vezető elemzője szerint az érdekek, a célkitűzések, az ideológia szempontjából egyaránt sokszínűség jellemzi a Fideszt, ráadásul a 2003-as szervezeti reform rendkívül tágra nyitotta a párt kapuit, így sokszor gyökeresen eltérő elképzelésekkel rendelkező emberek politizálnak ugyanazon keretek között. „A heterogenitást, illetve annak megnyilvánulásait ugyanakkor elfedi a párt fegyelmezett, egységes kommunikációja és erőteljes centralizációja, amelynek alapja, hogy a Fidesz legszűkebb felső vezetése a rendszerváltás óta változatlan, lényegében leválthatatlan” – fogalmazott a szakértő.
Emlékeztetett: Orbán Viktor pozícióját két választási vereség sem tudta megrendíteni, a most várható győzelem pedig még inkább megerősítheti.
