Kultúra

Eddig példátlan együttműködésre lép egymással az állam és a magyar építészet vezető szervei

Vincze Miklós / 24.hu
Vincze Miklós / 24.hu
A nyilatkozatot az új építészeti törvény hozta magával, a cél pedig, hogy beköszöntsön „a magyar építészeti reformkor”.

Kedden elfogadták az építészeti törvényt, aminek szövegén még alig száradt meg a tinta, az állam és a magyar építészeti világ vezetői szervezetei máris eddig példátlan együttműködést írtak alá.

A Pesti Vigadóban a Kós Károly Egyesülés által szervezett szerdai Országépítés-konferencia szünetében történt eseményen a felek egy együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá, aminek szövegében a következő gondolatok szerepelnek:

a környezetalakítás kultuális közügy és olyan társadalmi tett, mely meghatározza saját korunk és a következő generációk közérzetét, egészségét, jó ízlését és helyidentitását. […] Annak érdekében, hogy A magyar építészetről szóló törvény szellemében egyszerre szolgáljuk a magyar építészeti örökség gazdagodását, illetve támogassuk az építészeti minőség javulását, továbbá, hogy a magyar építészet megfelelő válaszokat adjon a XXI. század ránk háruló feladataira, szükségesnek tartjuk, hogy rendszeresen tanácskozzunk, döntéseinkről egymást tájékoztassuk, és közös álláspont esetén azt egységesen képviseljük. Tanácskozásainkra közös elhatározással más szervezetek vagy személyek eseti bevonását is kezdeményezzük.

A dokumentumot

  • Lánszki Regő országos főépítész, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) államtitkára,
  • Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke,
  • Salamin Ferenc, a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozatának vezetője,
  • Hajnóczi Péter, a Magyar Építész Kamara (MÉK) elnöke,
  • Krizsán András, a Magyar Építőművészek Szövetségének (MÉSZ) elnöke, valamint
  • Winkler Barnabás, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) Építőművészeti Osztályának elnöke

írták alá.

A néhány perces eseményen szerkesztőségünk is részt vett, így kiemelhetjük Lánszki beszédének főbb momentumait.

Az államtitkár szerint

ezzel méltón szolgálják Kós Károly emlékét, hiszen számára a közösség építése és szolgálata alapvetés volt, szelleme pedig ma is összeköti a magyart a magyarral.

A szakember hozzátette:

ez az első megállapodás, amit a Magyar Művészeti Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia egyszerre szignóz,

majd arról beszélt, hogy egy tervezésnél

a hely szelleme és a múlt meghatározó, ahogyan az is, hogy nem lehet visszalépni az időben, és a fenntarhatóság, valamint a természeti értékek megőrzése is közös hivatásunk.

Lánszki szerint a közös gondolkodás, irányadás, iránymutatás lesz az együttműködés eredménye, a törvény szellemében pedig egyszerre szolgálják majd az épített örökség gazdagodását, az építészeti minőség javulását, továbbá azt, hogy a magyar építészet megfelelő válaszokat adjon a XXI. század kihívásaira.

Nem kívánjuk korlátozni a kreativitást, de segíteni az építészeket igen, ahogy egy jó tervkonzultáció esetében történik

– fűzte hozzá, majd arról beszélt, hogy az elmúlt másfél évben a főépítészekkel és szakmai szervezetekkel közös megegyezés végén szakmai konszenzushoz értek, ami a törvényben kristályosodott ki, minden adott tehát ahhoz,

hogy a magyar építészeti reformkor valóban beköszöntsön.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik