2023-ban is folytatódott az elmúlt évek tendenciája a hazai dohánypiacon: egyre kevesebb fogy a dohányboltokban a hagyományos cigarettából, miközben nő a hevítéses dohánytermékek forgalma – ez derül ki a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) lapunknak megküldött adataiból.
A statisztikák szerint a hevítéses dohánytermékek esetében sem lehet már olyan exponenciális növekedésről beszélni, mint 2020 és 2022 között, de a termékkategória piaci részesedése továbbra is érzékelhetően emelkedik.
2020 januárjában – amikor még tulajdonképpen gyerekcipőben járt az ismertségük Magyarországon – 38,3 millió szálat értékesítettek hevítésre szánt dohánytermékekből itthon, ez a szám 2023 májusában meghaladta a 250 milliót, és apróbb kilengések mellett azóta folyamatosan megugorja ezt a szintet.
Némi visszaesés mutatkozik ugyanakkor a hevítő eszközök területén az előző esztendőhöz viszonyítva, az SZTFH azonban kiemelte, hogy a Dohányügyi Igazgatóság Adatgyűjtő Rendszerében „hevítő eszköz” néven nyilvántartott adatsor egy összesített adat, azaz nem tisztán a hevítésre szánt dohánytermékek használhatóságának elektronikus eszköze, hanem ez a sor valamennyi kapcsolódó kiegészítő eszközt, tartozékot is tartalmazza. A csökkenés talán annak a következménye, hogy a legújabb típusú hevítő eszközökhöz időközönként nem szükséges tartozékokat vásárolni.
Mindeközben a hagyományos cigaretták továbbra is leáldozóban vannak, az SZTFH statisztikájából legalábbis ezt lehet kiolvasni. Ugyan akadnak olyan periódusai az évnek – mint például a nyár –, amikor fellendül a hagyományos dohánytermékek forgalma, ám így is látványos a visszaesés.
2021 januárja óta az előző év azonos hónapjához viszonyítva folyamatosan csökken az eladott cigaretták száma. És igaz ez a már említett június–augusztusi időszakra, amikor az év többi szakaszához viszonyítva egyébként nagyobb a kereslet ezekre a termékekre.
A visszaesés ráadásul nagyon komoly. A legutolsó elérhető adat 2023 szeptemberére vonatkozik, ebben a hónapban 492 millió szál cigarettát adtak el a dohányboltokban, miközben három évvel korábban még 661 milliót. A különbség tehát 169 millió szál. Ha a klasszikus, 20 szálas dobozokat vesszük alapul, akkor ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy idén szeptemberben közel 8,5 millióval kevesebb doboz cigaretta fogyott, mint három évvel ezelőtt.
Éves szinten is érzékelhető a kereslet csökkenése:
- 2020-ban még 7644 millió szál,
- 2021-ben 6848 millió szál,
- 2022-ben viszont már csak 6477 millió szál cigaretta fogyott.
2023-ban szeptemberig 4373 millió eladott szálnál tartunk, és ha az eddigi tapasztalatokra alapozva megelőlegezzük a hátralévő időre a további körülbelül havi 500 millió szálat, akkor sem fogja meghaladni a teljes forgalom a 6000 millió szálat.
Hároméves távlatban ez már körülbelül 1700 millió szállal és 85 millió dobozzal kevesebb cigit jelent. Egyúttal azt is, hogy ma Magyarországon már csak másfélszer annyi hagyományos cigaretta fogy, mint amennyi hevítésre szánt dohánytermék.
Az adatok alapján még csak nem is arról van szó, hogy a fogyasztók az egyébként arányaiban olcsóbb vágott fogyasztási dohányra szoktak volna át, mert itt is hónapról hónapra zuhan az eladott mennyiség.
2022-hez képest havi átlagban körülbelül 30 tonnával kevesebb, finomra vágott dohányt vásárolnak a magyarok, 2020-szal összevetve pedig néhány esetben már több mint 70 millió tonna havi mínuszról beszélhetünk.
Ezekből a statisztikákból egyértelműen látszik, hogy az európai trendekhez hasonlóan Magyarországon is egyre nagyobb divatja lett a hevítéses dohánytermékeknek, a hagyományos cigarettákat pedig egyre többen hagyják el. A valós képet ugyanakkor torzítja, hogy ömlik az illegális cigaretta Magyarországra, 500 millió szál fogyott belőle csak tavaly, ráadásul az itthon betiltott Elf Bart is sokan szívják még mindig illegálisan, miután finomítottak a módszereiken a dílerek.
Kérdés, hogyan hat majd piacra, hogy az uniós előírásokhoz alkalmazkodva itthon is leszámolnak a jellegzetes ízesítésű, hevítésre szánt dohánytermékekkel, ami egy igen jelentős részét teszi ki a mostani forgalomnak.
Amennyiben tovább folytatódik a trend, akkor előbb-utóbb Magyarország is elérheti azt, ami Svédországnak a világon elsőként sikerült, ahol szép lassan mindenki leszokott a dohányzásról. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelenlegi álláspontja szerint ugyanis egy ország akkor nevezhető dohányfüstmentesnek, ha kevesebb, mint a lakosság 5 százaléka szív hagyományos cigarettát.
