Belföld

Izraeli hírszerzők, illegális titkos adatgyűjtés és egy magyar cég, amit az USA feketelistára tett

24.hu
24.hu
Egy magyar céget is azzal vádol az Egyesült Államok, hogy részt vett kémprogramokkal való megfigyelésekben, kibertámadások szervezésében, ezért hasonlóan a Pegasus-botrány középpontjába került NSO-val, feketelistára került a vállalat, vagyis nem kereskedhetnek velük amerikai cégek. A cégben érdekelt személyek közül többeket az izraeli titkosszolgálatokhoz köt a nemzetközi sajtó. A történetben vannak átfedések a Pegasus-botránnyal, s mivel az érintett hatóságok nem voltak közlékenyek, így nem tudni, a magyar állami szervezetek kapcsolatban álltak-e a Predator kémszoftvert kifejlesztő céggel.

Július 18-án az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma közölte, hogy négy külföldi, megfigyelésre szakosodott vállalatot az USA nemzetbiztonságának és külpolitikai érdekeinek veszélyeztetése miatt feketelistára tett, vagyis nem kereskedhetnek amerikai vállalatokkal. Ezek a cégek a görög Intellexa SA, annak kapcsolt ír vállalkozása, az Intellexa Limited, az V. kerületi Deák térre bejegyzett Cytrox Holdings Zrt. és annak kapcsolt vállalkozása, az észak-macedón Cytrox AD.

A minisztérium közleménye szerint

a vállalatok információs rendszerekhez való hozzáférést adó kibertámadásokkal foglalkoznak, és ezzel világszerte veszélyeztetik az egyének és szervezetek életét és biztonságát.

A Washington Post kormányzati tisztviselőktől úgy tudja, a döntés a kereskedelmi kémprogramok elterjedését és visszaéléseit akarja kezelni. A mostani döntés hasonló ahhoz a 2021. novemberihez, mikor az izraeli NSO-t tették feketelistára a Pegasus nevű kémprogram miatt. – Arra buzdítunk más országokat, hogy fontolják meg, milyen intézkedéseket hozhatnak ezekkel a cégekkel szemben – idézett az Axios egy amerikai tisztviselőt. Hogy a tiltás előtt felvették-e a kapcsolatot a magyar szervekkel, nem tudni, pedig egyebek mellett megkerestük mind az USA Kereskedelmi Minisztériumát is kérdéseinkkel.

Ettől függetlenül próbáltunk utánajárni, hogy mi a közös a négy vállalatban, és mit keres köztük egy magyar.

A Torontói Egyetem által létrehozott kutatócsoport, a Citizen Lab 2021-ben azt írta a Cytrox-ról, hogy 2017-ben alapították egy észak-macedón startupként, de még ebben az évben létrehozták a magyar vállalatot is. Cytrox néven létezett két izraeli cég is, ezek egyedüli részvényese a magyar Cytrox volt, később ugyanakkor átnevezték ezeket Balinese Ltd.-re és Peterbald Ltd.-re. A Reuters azt írja, a Cytrox egy magyarországi székhelyű vállalat, amelynek macedón entitása is van.

Megfigyelési botrányok

A Citizen Lab szerint a Cytrox az Intellexa nevű vállalat része. Az Intellexa fő profilja a kémprogramok és az azokkal való kereskedelem, csakúgy mint a Pegasust fejlesztő NSO-nak. Az alapító Tal Dilian egykori izraeli hírszerző tábornok, aki később Cipruson lett vállalkozó.

A Cytrox programjával, a Predatorral – és ezzel egy időben a Pegasussal – figyelték meg az egyiptomi politikus Ayman Nourt, aki a jelenleg regnáló elnök, Abdel-Fattáh esz-Szíszi Törökországban élő kritikusa, 2005-ben pedig elnökjelölt volt Egyiptomban. Szintén a Predatort vetették be egy száműzött egyiptomi újságíró, valamint Nikosz Androulakisz görög ellenzéki vezető ellen is. A kutatócsoport valószínűleg Predator ügyfeleket talált

  • Örményországban,
  • Egyiptomban,
  • Görögországban,
  • Indonéziában,
  • Madagaszkáron,
  • Ománban,
  • Szaúd-Arábiában
  • és Szerbiában is.

A Crunchbase üzleti információkat közlő oldal leírása szerint a Cytrox kormányoknak biztosít „operatív kibermegoldást”, amely magában foglalja az eszközökről és felhőszolgáltatásokról való információgyűjtést is.

A Citizen Lab jelentése alapján a Meta törölte a Cytrox-hoz kapcsolódó fiókokat (a Facebookon és az Instagramon összesen mintegy 1500-at) és – ahogy a Google – felhívta a figyelmet a most feketelistára került cégek képességeire, vagyis, hogy sikeresen hekkelik meg az iOS és az Android telefonokat is. A Meta szerint több mint 100 országban küldtek kártékony linkeket, ennek nyomán körülbelül 50 ezer embert értesítettek akkor, hogy célpontok lehettek.

Izraeli hírszerzők

Mind a négy (illetve a nevükből is láthatóan kettőnek is nevezhető) vállalatot összeköti egy személy, a volt izraeli hírszerző, a később Cipruson vállalkozásokat indító Tal Dilian.

Ő főként azután került a nyilvánosság elé, hogy a Forbesnak videóinterjút adott három éve, amelyben eldicsekedett 9 millió euróba kerülő furgonjával, amellyel 500 méteres hatótávolságon belül képes feltörni minden eszközt, megszerezni annak Facebook-csevegéseit, sms-eit, hívásait, kapcsolatait.

És nem ez az egyetlen olyan eszköze – legyen az hardver vagy szoftver –, amivel kémkedni lehet. Egy sor olyan vállalatot alapított, illetve szerzett cégekben valamilyen mértékű befolyást, amelyek a titkos megfigyelésekhez kapcsolódó technikákra szakosodtak szerte a világon.

Azt mondja, ők csak legitim kormányoknak adják el termékeiket, ennek ellenére számos olyan botrányhoz kapcsolódik a neve, ahol visszaélhettek ezekkel a rendszerekkel. Így például Nigériában, ahol politikusokat, újságírókat figyeltek meg, de felbukkant a cég a meggyilkolt szaúdi újságíró, Dzsamal Hasogdzsi megfigyelési ügyében is, illetve a görög megfigyelési botrányban. Felmerült Tal Dilian neve a magyar Pegasus-botránnyal kapcsolatban is.

Dilian 2010-ben harmadmagával megalapította a Circles Technologies-t (egyik társa az Orange távközlési vállalat volt stratégiai partnerségért felelős igazgatója), és egy olyan technológiát fejlesztettek ki, amellyel a telefonok sebezhetőségét kihasználva voltak képesek megfigyelésekre. 2016-ban eladták a céget 130 millió dollárért – ebből 21,5 millió Diliané – a Francisco Partnersnek, amely cég megvásárolta a pegasusos NSO 90 százalékát is.

Ezután alapította meg a szintén megfigyeléssel foglalkozó Aliada Groupot és a furgont tulajdonló WiSpeart.

A magyar Cytroxot, ahogy az észak-macedónt is, 2017-ben alapították. Magyarországon Farkas Rotem egészen 2021 áprilisáig volt tulajdonosa a cégnek. Székhelye ekkor még nem a Deák téren, hanem 2020-ig a Belgrád rakpart 22. alatt volt, amelyről a költözés környékén írtunk is.

A cégben több ember is megfordult. Az igazgatóságnak tagja volt

  • Avraham (vagy Avi) Rubinstein egykori izraeli hírszerző, „high-tech válllakozó”, Dilian üzleti partnere, aki szintén az Aliada Group egyik fő részvényese, és aki 2020 decemberében beperelte Diliant és a többi főrészvényest (köztük még egy korábbi hírszerzőt találni) üzleti nézeteltérések nyomán. Ő egyébként a Cytroxhoz hasonlóan kiberbiztonsági megoldásokat kínáló holland Inpedio nevű cég vezetőjeként is ismert, ennek magyar leágazásának is Farkas volt a vezérigazgatója. Az Inpedio és a Cytrox az Israel Defence szerint dollármilliós befektetéseket kapott az izraeli állami Israel Aerospace Industries-tól (IAI).
  • A vállalatnak volt egy magyar személy is a vezetőségében, Rassányi Márton, derül ki többek között a Forbes 2021-es cikkéből, de mindössze három hónapon át működött az igazgatóság tagjaként, ő a Meyer & Levinson – LinkedIn profilja szerint mai napig – pénzügyi igazgatója, amely céghez szintén köthető a Cytrox.
  • A vállalt vezérigazgatója volt 2020-2021 között a Kanadában élő Yaron Levgoren. LinkedIn-profiljában is megjegyzi, hogy „több mint 20 éves tapasztalattal rendelkezik a biztonság, ellenőrzés és értékelés” különböző területén. Nevét említik a görög megfigyelési botrányban is.

A Cytrox ellen korábban megszűntnek nyilvánítási eljárás is zajlott a magyar cégbíróságon, ezt aztán lezárták, amikor a magyar vállalat tulajdonosa a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett Aliada Group Inc. lett.

A Dilian-hez köthető cégek közül a Predatort kifejlesztő Cytrox az adatok mobiltelefonokból való kinyerésében jártas (és a konkurenciával ellentétben ez a kémprogram a mobil újraindítása után is működik), az azóta szintén névváltáson átesett WiSpear (ma Passitora Ltd) a wifi-hálózatokban képes ugyanerre, a Nexa Technologies a globális mobilkommunikációs rendszerek kiaknázását kínálja. Ezeket fogta össze az NSO konkurenseként létrejövő Intellexa, ami tulajdonképpen egy ernyőszervezet, és ezen cégek termékeinek a kereskedelme volt a feladata.

Görög kapcsolat

Ma a magyarországi Cytroxnak egyetlen tisztviselője van az Opten szerint, a vezérigazgató ciprusi Artemis Artemiou. De ki ő? Valószínűleg arról a személyről van szó, aki egyfelől ciprusi illetőségű, másfelől nagyon erős görög és ciprusi kormányzati kapcsolatokkal rendelkezik, harmadrész egy sor offshore vállalattal hozták kapcsolatba a nevét.

Görög lapok a Panama Papersből kinyerhető információk alapján arról írnak, hogy a ciprusi „offshore guru”Artemis Artemiou ügyvédi irodája adóparadicsomokban segédkezett offshore vállalatok és bankszámlák létrehozásában, három cégnek (ebből kettőnek a Brit Virgin-szigeteken van a székhelye) pedig irodája munkatársa vagy éppen Artemiou volt a valódi kedvezményezettje.

Artemiou görög hatalmi körökkel való kapcsolatáról annyit lehet tudni, hogy köze van a Szirizához és annak korábbi állam-, majd digitalizációért, telekommunikációért és médiáért felelős miniszteréhez, az azóta feltételes börtönre ítélt Nikosz Pappaszhoz. Elutazott vele Venezuelába, de járt a miniszterelnöki rezidencián, a Makszimosz-palotában a szirizás Aléxisz Cíprasz kormányzása alatt. Sőt, a Cíprasz-kormány korrupcióelleni államtitkára, Natasa Xepapadea Artemiou jogi képviselője is volt, még a görög kormány elleni ügyekben is. Artemiou a legnagyobb ciprusi ellenzéki párttal, a Szirizával szoros kapcsolatot ápoló Progresszív Munkáspárttal is kapcsolatban állt, cégén keresztül intéztek utalásokat a pártnak.

A cégadatbázisban elérhető email-címen próbáltuk őt elérni, de nem sikerült, mint ahogy az sem derült ki az illetékes magyar szervek, így a titkosszolgálatokat felügyelő Miniszterelnöki Kabinetiroda válaszának hiányában, hogy a magyar állami szervezetek kapcsolatban álltak-e a Predator kémszoftvert kifejlesztő céggel.

Cikkünk egyebek mellett az Európai Parlament a Pegasus és azzal egyenértékű kémszoftverek kivizsgálásáról szóló jelentése, a Haaretz, a New York Times és számos, fentebb már linkelt cikk alapján készült.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik