Mindenki próbálja a régi ellátójával helyreállítani az árstop bevezetése előtti beszállítói kapcsolatot, és az ellátás kezd helyreállni
– mondta a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke, Egri Gábor arra a kérdésünkre, mi történt azóta, hogy a kormány december 6-án éjjel bejelentette az üzemanyagárstop megszüntetését.
Mint ismert, a kormányzati lépés előtt három héttel már nem szállított üzemanyagot a Mol a kis benzinkutaknak, amelyek korábban (amíg még működött), importból szerezték be az üzemanyagot. Az import azért lehetetlenült el, mert, amint ársapkás lett a nagykerár is, már nem érte meg az importőröknek Magyarországra hozni az üzemanyagot. Most mindenhol azon dolgoznak, hogy feltöltsék a készleteket, Egri Gábor szerint folyamatosan normalizálódik a helyzet. Az FBSZ elnöke úgy véli, Azaz ekkorra érhető el, hogy már ne legyenek leragasztott pisztolyok, mennyiségi korlátozások, esetleges lefogyások. Vagyis január közepére állhat elő, hogy a kis kúton vagy nagy kúton, azaz bárhol garantálható legyen, hogy az autósok akkor és annyit tankolhassanak, amennyit akarnak.
Most még egy kicsit döcög az ellátás, de már nem olyan vészesen, mint az ársapka eltörlése előtti időszakban. Már nem jellemző, hogy több napig ne legyen egy kúton üzemanyag, inkább csak néhány óráig fordulhat elő hiány, ameddig nem ér oda a tartálykocsi
– tette hozzá.
Egyúttal a fogyasztás drasztikus csökkenésére számítanak – több okból is. Egyrészt a januárt-februárt mindig az átlagnál gyengébb üzemanyag-forgalom jellemzi. Másrészt a magas infláció, az emelkedő rezsiköltségek, a jelentősen megdráguló élelmiszerek, az immár újra piaci áras üzemanyagárak, valamint az áremelkedéseket nem feltétlenül lekövető bérek miatt az emberek szűkösebben jönnek ki a fizetésükből, igyekeznek mindenen spórolni, így a benzinen és a gázolajon is. Emiatt egy kicsit óvatosak is a benzinkutak, hogy mennyire töltsék fel a készleteiket.
A Molnak még mindig jelentős szerepe van az üzemanyag-ellátásban
Az importőrök jelentkeztek, amint feloldották az árstopot, és a benzinkutak is keresték őket, hogy feltöltsék a készleteiket. Ezen kívül az FBSZ is próbál tárgyalni az importőrökkel, hogy a tagságát maga mögött tudva versenyképesebb szerződéseket köthessenek a beszállítókkal. A Molt is megkeresték levélben, idén már harmadszor, stratégiai együttműködést ajánlva – várják a választ. Más irányba is próbálnak autonómiát teremteni a független kis benzinkutaknak – avatott be Egri Gábor.
Jelenleg a kis kutaknak azok a régi beszállítóik küldenek üzemanyagot, amelyeknek van árualapjuk, és a Mol is szállít újra, a megrendelt mennyiségek 25 százalékát – így folyik a készletfeltöltés. Utóbbi azt jelzi szerinte, hogy a százhalombattai kőolajfinomító műszaki problémája megoldódni látszik, enyhülhetett a nyomás rajtuk. Amikor bedőlt az ársapka, akkor 50–60 százalékon ment a finomító – feltételezi, hogy azóta tudták növelni a kapacitást, ha a megrendelések negyedét már ki tudják elégíteni a kis benzinkutak felé. Az importból még nem lehetne fedezni a kutak igényét, hiszen például a vasúti tartálykocsis szállítás felélesztéséhez is idő kell, szóval mindenképpen jó, hogy a Mol is újra tud szállítani.
A Molnak még mindig jelentős szerepe van a kis kutak kiszolgálásában, a hazai ellátásban
– tette hozzá.
Évekbe telhet az anyagi talpra állás
A kis kutak árstop alatt keletkezett veszteségét, tőkecsökkenését több év lesz ledolgozni, visszatermelni. De ahhoz olyan gazdasági környezet is kell, ami lehetővé teszi a visszatermelést. Ez nehéz lesz szerinte, tervezik ezzel kapcsolatban a kormányt is megkeresni, mert alapvetően kormányzati felelősségnek érzik, hogy ilyen nehéz helyzetbe kerültek a benzinkutak az árstop miatt. Vagyis, hogy 13 hónapig nem volt semennyi hasznuk azon, hogy 95-ös benzint és gázolajat adtak el.
Információjuk szerint összesen 13 benzinkút zárt be – a többiek inkább mindent beáldoztak, csak hogy talpon maradjanak, hogy meg tudják tartani a tulajdonukat.
Kínától nagyban függ, mennyiért tankolhatunk 2023-ban
Kitért arra is, hogy vajon jövőre miként alakulhatnak a kőolaj- és üzemanyagárak. Szerinte ez rendkívüli mértékben függ Kína Covid-politikájától és a kínai gazdaság kőolajigényétől. Vannak előrejelzések, amelyek szerint, mivel Kína „elengedte” a Covidot, akár 120 dollárra is felmehet a kőolaj hordónkénti ára jövőre, ami majdnem 40 százalékos drágulást jelentene. Ha viszont Kínában esetleg ismét lezárnak egy-egy több tízmilliós várost, akkor csökken a keresletük, ami mérsékelheti a kőolaj árát.
Mivel jelentős a kőolajimportjuk (napi 10 millió hordóval a legnagyobb vásárlók), a keresletük változása (például, hogy egy Covid-lezárás miatt csupán 8 vagy egy ipari felfutás miatt 12 millió hordót igényelnek-e) jelentős hatást gyakorolhat a világpiaci árra, így végső soron arra is, hogy Európában, illetve Magyarországon milyen árakon lehet majd tankolni a benzinkutakon. Kína annyira meghatározó kőolajimportőr lett, hogy a gazdaságuk aktuális állapotát kis késéssel leköveti a kőolajár.
