A kormány korábban azt mondta, hogy felülvizsgálja az egyedi kormánydöntéssel (EKD) korábban kiemelt beruházásnak minősített projektek támogatását, de a Világgazdaság szerint most is folyik olyan, EKD-projekt előkészítése, amelynek kedvezményezettje magyar iparvállalat. A lap forrása üzleti titokra hivatkozva ennél többet nem árult el, de felhívta a figyelmet, hogy az EKD-konstrukció a nemzeti elbánás elve alapján működik.
Minden beruházó – legyen magyar, külföldi, esetleg multinacionális cég – kedvezményezettje lehet, ha megfelel a kritériumoknak. Kevés – de azért van – olyan magyar tulajdonú cég, amely idehaza képes egyszeri, minimum tízmillió euró értékű beruházást végrehajtani. Az EKD-támogatások és a hazai kkv-szektor állami dotációja között nincs közvetlen összefüggés – írja a lap. A Világgazdaság szerint attól, hogy a külföldiek kevesebb EKD-támogatást kapnának, még nem jutna erőteljesebb állami mankóhoz a hazai kkv-szféra.
Ezzel együtt is elképzelhető, hogy lesz némi változás az EKD-rendszerben, s az sem kizárt, hogy az elvárt minimális beruházási összeg mértékét leszállítják. Folyik a felülvizsgálat, de a véglegesítéssel meg akarják várni az Új Széchenyi Terv mai elindítását, hogy az EKD is szervesen illeszkedhessen a kormány által képviselt gazdaságpolitikába.
Az EKD-szisztémát egyébként olyan projektek fémjelzik, mint a nagy autóipari beruházások – Mercedes, Audi, Opel, SUZUKI –, de egy sor gyógyszeripari, elektronikai, illetve k+f és szolgáltató központi beruházás is ilyen támogatással valósult meg az elmúlt években.
Az államháztartás nominális bevétele a válság kezdetétől tavaly tavaszig megkötött 27 szerződés kötelezettségvállalásának köszönhetően közel 47 százalékkal nő, s meghaladja a 630 milliárdot – írja a Világgazdaság egy késő ősszel készült összesítés alapján.
