Bár az északi politikusok általában higgadtan és visszafogottan reagálnak, Finnországban és Svédországban is nagy feltűnést keltett a hír, hogy a Fidesz parlamenti frakciója és Kövér László, az Országgyűlés fideszes elnöke továbbra sem akarja napirendre venni a két északi állam NATO-csatlakozásának jóváhagyását.
A magyar kormány két és fél hónapja nyújtotta be a javaslatot a svéd és finn csatlakozás támogatásáról, de az Országgyűlés még mindig nem vette napirendre. Az MSZP meggyorsította volna az indítványok elfogadását, és kérte, hogy vegyék napirendre azokat. Ezt Kövér saját hatáskörben elutasította, majd amikor az MSZP szavazást kért róla, a fideszes többség leszavazta. Tóth Bertalan MSZP-elnök szégyennek nevezte ezt.
Szerinte „érthetetlen és indokolatlan ez a döntés, hiszen Finnország és Svédország a NATO elkötelezett partnereinek számítanak”. A két állam 1994 óta vesz részt a NATO békepartnerségi programjában, illetve „aktív szerepet vállaltak és vállalnak NATO vezetésű múltbeli és jelenlegi béketámogató műveletekben, például Afganisztánban vagy jelenleg Koszovóban és Irakban”.
Egy pénteki kijevi értesülés szerint Finnország jelenleg a kilencedik segélycsomagját állítja össze Ukrajnának. A miniszterelnök, Sanna Marin pedig éppen az elmúlt héten hívta össze a pártok képviselőit, hogy megvitassa velük az orosz határon tervezett kerítés létesítését. Emlékezetes, hogy tavasszal a finn pártok döntő többsége egyetértett abban is, hogy kérni fogják az ország felvételét a NATO-ba.
A konszenzusos politizáláshoz szokott finneknek nem véletlenül kellett most elmagyarázni, hogy Magyarországon híre-hamva sincs stratégiai együttműködésnek az ellenzék és a kormánypárt között. Sauli Niinistö államfő is ezért fejtegette, hogy nincs semmi szokatlan abban, hogy Magyarországon az ellenzék egy stratégiai fontosságú javaslatát leszavazták.
A finnek közül sokan egyébként félreértették a magyar döntést, és úgy posztoltak a Twitterre, mintha Magyarország megvétózta volna a finn NATO-csatlakozást. Így tett például a Centrumpárt Vantaa városbeli oktatáspolitikusa, Jussi Korso is, aki azt twittelte: „Ez lett volna a rokon népünk? A család a legrosszabb.” Korso az Ilta-Sanomat című bulvárlap hírére hivatkozott, amely szerint a Fidesz leszavazta a finn és a svéd NATO-tagságot. Ám az újság félreértette a Népszava hírét, amely pontosan tudósított a történésekről, a magyar lap a napirendre vétel leszavazásáról írt csupán, nem az északiak NATO-tagságának megvétózásáról.
A finn államfő azt hangsúlyozta, hogy elsősorban Törökországon múlik a finn és a svéd belépés, és csak homályosan utalt arra, hogy Magyarországnak az EU-val vannak vitái. Ezért nem tekinti automatikusnak, hogy Magyarország jóváhagyja Svédország és Finnország csatlakozását az észak-atlanti szervezethez, de nem is aggódik emiatt – derült ki a szavaiból.
Bár a finn államfő nem mondta ki, de utalt arra, hogy Magyarország „adu ászként” tartja a kezében a finnekről és a svédekről szóló döntés jogát. Berkes Rudolf, a Political Capital elemzője a Helsingin Sanomatnak ugyanakkor azt mondta, az Orbán-kormány egyszerűen csak nem akarta az ellenzéknek átadni a kezdeményezés jogát. A finn lap emlékeztetett arra, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter korábban azt mondta, Magyarország támogatja az északi országok belépését, de a Törökország által felvetett biztonsági aggodalmakat is figyelembe kell venni.
Törökország számos tárgyalást folytat a finnekkel és a svédekkel. Ők bizonyosan zsarolásra használják a két északi állam NATO-tagságát, Recep Tayyip Erdogan török elnök sikereket akar felmutatni, hiszen országát súlyos gazdasági válság teszi éppen tönkre, az infláció már 80 százalék körüli.
A törökök most tárgyalnak amerikai vadászgépek vásárlásáról, ami korábban nem sikerült nekik, és különböző feltételeket támasztanak a finnek és a svédek NATO-belépése elé. Így például a terror elleni küzdelemben várnak együttműködést Stockholmtól és Helsinkitől, de a terror alatt mást értenek a törökök, akik például a Svédországba menekült kurdokat egészen másképp ítélik meg, mint a svédek. Törökországban körözött személyek kiadatását várják ezért Erdoganék, elsősorban Svédországtól. Ennek kapcsán a finn lapok felvetették – bár választ nem kaptak rá – a kérdést, hogy mi lenne, ha a törökök a finneket nem, csak a svédek belépését vétóznák meg a NATO-ba?
Mika Aaltola, a FILA igazgatója szerint az év végig Törökország végül ratifikálni fogja a két északi állam belépését a NATO-ba. A svédek is tettek gesztusokat: fegyverüzletekre engedélyt adtak most.
A legtekintélyesebb svéd napilap, a Dagens Nyheter (DN) eközben arról ír címében egy magyar ellenzéki politikusra, a momentumos Tompos Mártonra hivatkozva, hogy Magyarország lassíthatja Svédország NATO-csatlakozását. Ennek oka az, hogy Magyarország nehéz gazdasági helyzete miatt EU-beli politikai befolyásának növelésére használhatja a svéd belépési kérelmet. Tompos úgy gondolja, hogy Magyarország szándékosan halasztotta el a NATO-tagságok jóváhagyását. Szerinte Magyarország nem fogja megvétózni a finn és a svéd tagságot, de saját céljaira használja az ügyet. Ha a gazdasági helyzet romlik, Orbán előszedheti, amikor az EU-támogatások megkurtításáról lesz szó.
A finn Aleksanteri Intézet munkatársa, Miklóssy Katalin is nyilatkozott a DN-nek. Szerinte a finn külügyminiszter, Pekka Haavisto nemrégiben még nyugodtan tért haza budapesti tárgyalásairól, nem tűnt úgy, hogy Budapest meggátolná a finn csatlakozást. Navracsics Tibor, az EU-s tárgyalásokért is felelős miniszter helsinki látogatása után a finn külügyminisztérium bizakodó közleményt adott ki, miszerint a ratifikációs procedúra zajlik Budapesten. Ám ezután jött a hír, hogy Magyarország elhalasztotta a döntést.
A svéd lap végül megszólaltatta Németh Zsoltot, a parlament külügyi bizottságának atlantistaként elkönyvelt fideszes elnökét is. Ő nem akart válaszolni a kérdésre, hogy mikor hagyja jóvá Magyarország a belépéseket, de azt mondta: „pozitívak vagyunk Svédország és Finnország NATO-csatlakozását illetően”, és az ellenzék feleslegesen aggódik. „Ha valaki ezt meg akarja vétózni, az úgyis az én asztalomon landol majd, de ez nem valószínű” – tette hozzá sejtelmesen.
