Egy etióp lelőhelyen a tudósok a XIX. században olyan fogakat és csontokat találtak, amelyeket nem tudtak azonosítani. A két részleges álkapoccsontból, néhány fogból és lábcsontból a modern tudomány előtt egy hatalmas vidra bontakozott ki, amely körülbelül hárommillió éve élt a területen – írja az IFLScience.
Az Enhydriodon omoensis-nek elnevezett ragadozó formája nagyon hasonló a ma is élő vidrafajokéhoz, ám mérete minden képzeletet felülmúl:
Az összehasonlítás kedvéért a hazánkban is honos európai vidra legfeljebb 17 kilót nyom, és a ma élő legnagyobb termetű faj, a tengeri vidra legfeljebb 45 kilósra nő. További érdekesség az ősállattal kapcsolatban az, hogy fogainak izotópos vizsgálatából kiderült: a mai vidrákkal szemben szárazföldi állatokkal táplálkozott.
